Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

84 Hiteljogi Döntvénytár. jegyzékbe bevezetett társaság semmisnek kimondassák; ha a részvényes magával a társasággal szemben ezt a jogát nem érvényesili, a czégjegyzékbe bevezetett s kellő időben megalakult társaság közgyűlésének határozatával a felelősség alól feloldott alapítók az aláírók által a részvényekre befizetett pénzek visszafizetésére azért sem kötelezhetők, mert az alapítók felelőssége akkor sem szűnt volna meg, ha a részvénytársaság a czégjegyzékbe történt bevezetése daczára, jogilag nem létezőnek tekintendő. (Ouria 1913 január 14. 629/912. v. sz. a. IV. p. t) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Felperest elutasítja. Indokok: Felperesnek a válasz során a marasztalási összeg tekintetében leszállított kérelme kél egymással okozaii összefüggésben álló részből áll, úgymint: 1. kérte a «Magyar Ipar- és Arubank részvénytársaság* megalakulását törvénytelennek kimondani azon az alapon, hogy a válaszirati részben helyesbített előadása szerint 210 drb. részvényre sem az aláíráskor, sem később az aláírásra semmiféle befizetést nem eszközölvén és a czégbejegyzést az igazgatóság valótlan adatok előadása és a kir. törvényszék félrevezetése mellett vivén keresztül: a nevezett részvénytársaság törvényszerűen nem jött létre ; ehhez képest a bár tényleg igen, de jogilag nem is létező részvénytársaság az alapitókat a KT. 152. §-a alapján való felelősségük alól fel sem menthetvén, kérte 2., az ezek szerint még most is felelős alapitóknak annak a 6000 K-ra leszállítóit kereseti összeg megfizetésében való elmarasztalását, amely összeget ugyanis még a részvénytársaság megalakulása előtt az alapítók kezéhez fizetett le. Az ugyanezen a jogalapon és egyaránt volt alapitói minőségükben perbevont és védekezésükben is lényegileg közös jogalapon álló alperesek elsősorban a felperes kereseti joga ellen éltek kifogással, másodsorban két alapon is időelőttiség okából kérték a kereset elutasítását, végül valamennyien lényegileg azonos okokból kérték a felperes keresetének az üey érdemében való elutasítását. Ami az elsősorban is elbírálandó azt a kérdést illeti, hogy a felperest a volt alapitói minőségükben perelt alperesekkel szemben azért nem illetné meg a felperességi jog, mert a férje által eszközölt részvényjegyzésen alapuló jogoknak és köte-