Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

54 Hiteljogi Döntvénytár. 28. A férj abból a czélból íratott alá nejével váltókat, hogy azok a pénzintézetnél fennálló váltótartozás meghosszabbítására használtassanak fel. Ha a férj a váltókat nem arra a czélra fordította, hanem azokat neje beleegyezése nélkül saját nővérének adta abból a czélból, hogy ezt a szülői vagyonból való kisebb részesedése miatt kárpótolja: e váltók alapján sem a nővér, sem utóforgatmányosként szereplő jogutóda a nő ellen fel nem léphet. (Curia 1911 deczember 14. 378/911. v. sz. a. IV. p. í.) A fehértemplomi kir. törvényszék: A sommás végzést hatályon kivül helyezve, felperest keresetével elutasítja. Indokok : Alperes tagadta, hogy bárminemű jogviszonyban volna a váltók birtokosával, a felperessel vagy azoknak kibocsátójával K. D-val, ki a váltókat utóforgatmány utján adta tovább érvényesítés végett. A váltók keletkezésére nézve előadta alperes, hogy 1908. elején férje, néhai A. V. betegsége alatt, rövid idővel elhalta előtt meghagyta neki, hogy vegyen négy váltóürlapot, azokat irja alá s a V.—n. és F.—n. fennálló váltótartozásai meghosszabbítására használja tel; ő a váltóürlapokat megvette, férje útbaigazításához képest elfogadóként aláirta s szekrényében egy könyvben elhelyezte addig is, amíg a lejáratok idején a váltó rendezésekor a pénzintézetekbe elviszi; rövid idő múlva férje elhalt s ezután tudta meg felperes, hogy elfogadói névaláírásával ellátott, de egyébként üres váltói sógornőjénél, K. D.-nél vannak, aki férjét mint testvérét betegsége alatt ápolta. Minthogy K. D. csak bűnös uton juthatott a váltók birtokába, kérte, hogy az időközben folyamatba tett jelen váltóperben a további eljárás a megindított bűnügy befejezéséig felfüggesztessék. Tagadta, hogy felperes létező személy volna, állítja, hogy felperes neve alatt a valóságban a váltók kibocsátója, K. D. szerepel, aki azért nem merte a váltókat saját neve alatt perelni, mert azokat jogtalanul eltulajdonította alperes birtokából. Felperes tagadta, hogy utóforgatmány utján jutott a váltók birtokába, s azzal védekezett alperes állításaival szemben, hogy azokat ő vele, mint jóhiszemű váltóbirtokossal szemben, még valóságuk esetén sem érvényesíthetné sikerrel. Tagadta, hogy