Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Fel­perest keresetével elutasítja. Felperes az alperes és H. és társa czégek között létrejött adásvételi ügylet közvetítéséért járó szokásos közvetítési díj iránt indítja keresetét. Alperes tagadásával szemben felperesnek tehát legelsősorban azt kellett bizonyítania, hogy a nevezett felek között adásvételi ügylet tényleg létrejött. Minthogy azonban a felek nem adásvételi ügyletet, hanem társasági szerződést kötöttek egymással és minthogy felperes keresetének tényalapja ezzel czáfolatot nyert, a társasági viszony közvetítése után jutalék iránt pedig keresetet nem indított, ennél­fogva felperest keresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét részben meg­változtatja és az alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy a felperesnek 544 korona tőkét fizessen. indokok : Alperes ellenirati beismerése és a tanuk vallomásai bizonyítják, hogy felperes kezdeményezte a 2. pont alatti okirat­ban foglalt szerződés létesítését, annak megkötése érdekében ő hozta össze alperest a H. és társa czéggel. Felperes azon faáruk ára után számitott egy százalékos juta­lékot követel közbenjárási dij fejében az alperestől, amely faáruk a 2. pont alatti szerződés 6. pontjában felsorolva vannak, vitat­ván, hogy ezeket a faárukat alperes a H. és társa czégtől az ő közbenjárása mellett megvette. Téves ugyan felperesnek az a jogi álláspontja, hogy a kér­déses faárukra nézve alperes és H. és társa czég között vétel­ügylet jött létre, mert társasüzletet alapítottak, ez a körülmény azonban nem szolgálhat okul a kereset részben való elutasítására, mert ha a szóban levő faárukat a társaság szerezte is meg, «zek a faáruk, ha egészben nem is, felerészben mindenesetre al­peres javára is megszerzetteknek tekintendők, amiből önként következik, hogy alperes sem vonhatja ki magát az alól a köte­lezettség alól, hogy az emiitett áruk árának felerésze után szá­mított közbenjárási dijat felperesnek megfizesse. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletének a felperest marasz­taló felebbezett részét indokolása alapján helybenhagyja. = V. ö. a 15. és 24. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents