Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 43 A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. * * = k készpénzfizetés mellett megvett árunak átvett részéért járó vételár meg nem fizettetvén, a vevő a hátralévő áru átadását; illetve a nem teljesített szerződés miatt kárt nem követelhet. Curia 760/1896. Magyar Dtár IX. 536., Dárday—Tűry IV7B. 287. — A vevő, ki az ügyletből őt terhelő lejárt tartozását ki nem fizette, a nem teljesileit szerződés miatt kárt nem követelhet, Dtár III. f. XXVIII. 163. lap. — V. ö. Hiteljogi Dtár I. 40., II. 12., 7-2., III. 1*4 , 162., 4., 209., 309., 67., 210., 211., IV. 36., 89., 135., 45., 66., 73., 134.. 13S.. V. 6., 83., 134., 203., 25., 48., 81., 81, 200., 201. számú esetekkel és jegyzeteikkel. 22. Azt, hogy a vételi ügylet, melyre felperes keresetét alapítja, nem az alperes által vitatott felfüggesztő feltétel melleit, hanem feltétlenül jött létre, mint keresetének jogalapját a felperes tartozik bizonyítani. - Ha a vétel azzal a feltétellel köttetett, hogy a vevő az árut megfelelőnek találja és elfogadja, a KT. 359. §-a szerinti megtekintésre kötött vétel esete forog fenn. (Curia 19H decz. 13. 319/911. v. sz. a. IV. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Azt hogy a vételi ügylet, melyre felperes keresetét alapítja, nem az alperes által vitatott felfüggesztő feltétel mellett, hanem feltétlenül jött létre, mint keresetének jogalapját a felperes tartozott bizonyítani. Felperes ennek bizonyítására egyedül a D) a. levélre hivatkozott, ebből azonban nem tűnik ki az, hogy a K. alperesi czégtaggal kötött szóbeli megállapodás szerint a vételi ügylet feltétlenül létrejött s hogy a D) a levélnek az a kijelentése, hogy amennyiben a küldött mustra hordókat a felperes nem találná megfelelőknek, szabadságában áll azokat visszahagyni és ezen esetben az ügylet semmisnek tekintendő, már nem a K. czégtaggal kötött szóbeli megállapodás rekapituláczióját, hanem az alperesnek csak egyoldalúan és utólagosan előterjesztett kívánságát tartalmazná. Helyesen állapították meg tehát az alsóbiróságok a D) a. tartalmából azt, hogy az ügylet nem feltétlenül, hanem a veve