Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

30 Hiteljogi Döntvénytár. keresetével a bizományi áruk rendelkezésre bocsátását illetően a* felek közti szerződésnek, az alperesen kivül álló okból való nem teljesítése s ekképp a szerződés hatályának megszűnése, úgyszintén amiatt, hogy a felperes elmaradt haszonhoz való igénvéről lemondott, elutasithatónak nem találja, stb. indokok: Alperes az 1909 ben beállott fizetésképtelenségét s azt, hogy az ellene vezetett végrehajtások utján üzlete, amelyben volt árukból czéloztatott az A) alatti szerződés alapján felperes részére a bizományi áruraktár létesítése: birói zár alá helyeztetett, a kereseti kárköveteléssel szemben mentesítő okul fel nem hozhatja; mert az alperes saját hibájára visszavezethető fenti tények a szerződés nem teljesítésének törvényes alapjául nem szolgálhatnak. Épp ugy nem mentesülhet alperes a kártérítési kötelezettség alól azon okból sem, hogy a felperes elmaradt haszonhoz való igényéről lemondott. A lemondásnak ugyanis jogmegszüntető hatálya csak akkor van, ha az a fél, akinek a lemondás tulajdoníttatik, azt akár szóval, akár a lemondásra félreérthetlenül következtetést engedő más tényével kifejezésre juttatja. Ily kifejezett lemondást azonban alperes nem bizonyított. Ennélfogva alperes felelős azért a vagyoni hátrányért, amely az A) alatti szerződésnek az ő részéről nem teljesítése miatt a* felperesre hárult. Ily vagyoni hátrány a kereseti 40 K, melyet a felperes a bizományi üzlet felszerelési tárgyainak értékesítése körül szenvedett, stb., stb., ezt tehát alperes megfizetni tartozik. Ami pedig az elmaradt haszon czimén érvényesített 4000 K. kárkövetelést illeti, azt az elsőbiróság csak azon alapon birálta el, hogy ahhoz felperesnek azért nincs igénve, mert alperes a szerződést rajta kivül álló okból nem teljesíthette és mert ezen igényéről lemondott. Ezen okok azonban a fentiek szerint meg nem állhatnak; s minthogy annak eldöntésébe az elsőbiróság bele nem bocsátkozott, hogy a szerződésnek alperes részéről való nem teljesítése miatt a felperes valamely haszontól elesett-e ? s ha igen, az mily mértékben állhat fenn ? stb. stb., az első • bíróságot uj ítélet hozatalára kellett utasítani. (1910 decz. 13. 2101/910. v. sz. a.) A kir. Curia : A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért; mert eltekintve attól, hogy alperes előadása szerint a b—i hitelezői védegyletnek már 1909 aug. végén bejelenlett fizetésképtelenségéről az A) alatti szerződés megkötésekor 1909 aug. 2-án is tudomással bírhatott, a kétoldalú szerződésekre nézve fennálló jogszabályok értelmében, a szerződés betöltésére kész és