Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 38 és miután az elszámolás megejtése s az annak eredményében igényelhető netáni követelés érvényesítésére a felszámolás meg nem történte befolyással nem bir s miután mi sem áll útjában annak, hogy az elszámolás kérdése a perben keresztülvihető ne lehessen, mert az elszámolás felhívási per nélkül is eszközölhető : téves az elsőbiróságnak a kereset időelőttisége tekintetéten felhozott indokolása; miért is a per érdemébeni határozat hozatalát elrendelni kellett. (1911 márcz. 7. 2882/910. sz.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja s az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben indokaiból és azért, mert a ársasági tagok megállapodhatnak ugyan abban, hogy vagyonilletőségüket előzetes felszámolás nélkül is követelhetik, a peresfelek közti társasági szerződés azonban nem tartalmaz oly rendelkezést, amelynek értelmében a felek vagyonilletőségüket előzetes felszámolás nélkül is követelhetnék. = A KT. 108. ij-ának a felszámolásra vonatkozó rendelkezése nem oly parancsoló, hogy a lelek attól közös megegyezéssel el ne térhetnének. A közkereseti társaság tagjai a felosztás oly módjában is megegyezhetnek, hogy vasvonilletőségük megállapítását szakértökre bizzák. Hiteljogi Dlár I. 480. — V. 6. Hiteljogi Dlár II. 34., 168., III. 97., 158., V. 73., 82. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. — Az a körülmény nem szolgálhal indokul a közkereseti társaság tagjainak egymás elleni keresete elutasítására, hogy a közkereseti társaság előzetes felszámolása nem történt meg; ha a perben nem merültek fel adatok, melyek szerint a felek kölcsönös követelésének megállapítása, folyó üzletek befejezése, vagy társasági kötelezettségek teljesítése, közös követelések behajtása, vagy közös vagyon értékesítése az előzetes felszámolást szükségessé teszik. Curia 32 1898., Magyar Dtár IX. 139.. Dárday—Túry IV/B. 88. 19. Kétoldalú szerződésekre nézve fennálló jogszabályok értelmében, a szerződés betöltésére kész és képes szerződő fél, a szerződést az ő hibáján kívül nem teljesítő másik szerződő féltől a nem teljesítésből eredő kár megtérítését rendszerint követelheti s így a másik felet az általa vitatott fizetési képtelenség a nem teljesítésnek jogi következményei alól fel nem menti. (Curia 1911 szept. 13. 182/911. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla : Felperesnek kára megtérítéséül megítél 40 K-át. továbbá felperest 4000 K elmaradt haszon iránti 3*