Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytar. 31 önben is amint a tanú tovább előadta, K. M. utóbb meggondolta a dolgot s a fizetést egyáltalán megtagadta. Mindezek alapján annak megemlítésével, hogy a közvetítői tevékenységet a fenforgó esetben az elsőbiróság által idetartozóan felhozott indokolással egyetértve a kir. tábla sem tarlja a jó erkölcsökkel össze nem egyeztethetőnek, felperest keresetével elutasítani kellett. {1801/1910.) A kir. Ouria: A másod bíróság itétetét indokai alapján helybenhagyja. * * = V. ö. Hitetjogi Dtár III. 67., 68., III. 24., 133., IV. 27., V. 77., 143. számú esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 16. A KT.-nek a vételről szóló rendelkezései az «d/véteh kifejezést nyilván kétféle értelemben használják. A KT. 3í5. §-ában a szerződési, illetve törvényi kellékeknek megfelelő áru elfogadása iránt a vevőt terhelő kötelezettséget jelenti, ellenben a 346., 3A7. és 3í9. §-okban azt az időpontot jelenti, amikor a vevő abba a helyzetbe jut, hogy a más helyről küldött áru felett ténylegesen rendelkezhetik, és az idézett §-okban meghatározott jogfentartó lépéseket megteheti. (Ouria 1911 nov. 7. 325/911. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla; A keresetet egészben elutasítja. indokok: A KT. 349. §-ának 2. bekezdése szerint a vevőnek az áru hiányaira alapított kereseti joga az eladó ellen az átvételtől számított hat hónap alatt elévül. Az ((átvétel)) kifejezés nem értelmezhető akként, hogy az csak akkor következik be, ha a vevő az árut megfelelőnek találja ••és mint sajátját veszi birtokába. A KT.-nak a vételről szóló rendelkezései az ((átvétel)) kifejezést nyilván kétféle értelemben használják. A KT. 345. §-ában a szerződési, illetve törvényi kellékeknek megfelelő áru elfogadása iránt a vevőt terhelő kötelezettséget jelenti, ellenben a 346., 347. és 349. §-okban azt az időpontot jelenti, amikor a vevő abba a helyzetbe jut, hogy a más hely-