Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

30 Hiteljogi Döntvénytár. lyel egyelőre 30 drb irógép beszerzése rendeltetett el, akként lehetne is értelmezni, hogy ezzel elvben valamennyi államépitészeti hivatalnak Írógéppel való ellátása határoztatott el s az első 30 drbot követő megrendelés a kisebb forgalmú hivataloknál beállható másolási munkaszaporodástól és a költségvetési fedezettől tétételt függővé, az első 30 drb s a második 31 drb irógép beszerzését egységes vételnek tekinteni nem lehet, mert az 1903. évi 81.701. szám alatt kelt intézkedéssel alperes csak 30 drb Írógépre vonatkozó ajánlat benyújtására hivatott fel, anélkül, hogy neki bármily formában vagy feltétel mellett a további megrendelés kilátásba helyeztetett volna s igy az egész beszerzés esetleges elvi elhatározása alperes irányában befejezést nem nyert és mert az első 30 drb és a második 31 drb irógép megrendelése közt a miniszter a zombori, zilahi és nagybecskereki m. kir. államépitészeti hivatalokat is ellátta Írógéppel, amint az 1905. évi 14.140. szám alatt kelt intézkedésből kitűnik, e 3 drb Írógépnek az alperestől történt beszerzése pedig a perben nem is állíttatott, tehát már ennél a közbeeső vételnél ío^va sem lehet a 30 és 31 drb irógép beszerzését egységesnek s a 31 drb beszerzését az ezt megelőző 30 drb megvétele körül kifejtett felperesi közvetítés folyományának venni. De nem vették annak maguk a felek sem, mert amint ezt a felek perbeli előadása és dr. B. D. tanúnak a felek között a budapesti V. ker. kir. járásbíróság előtt 1906. Sp. IV. 151. szám alatt folyamatban volt sommás perben tett vallomása tanúsítja, a 30 drb Írógépre vonatkozó első megrendelés után a felek között megbeszélés tárgya volt a többi államépitészeti hivatalok részére is írógépek megrendelése czéljából uj ajánlat beadása, továbbá a megrendelés kieszközlése végett a felperes közvetítői utánjárása s ennek sikere esetében a felperesnek az alperes által való díjazása, már pedig ismételt közvetítésnek s ennek eredményes volta esetére a felperes díjazása iránt való megállapodásnak szüksége fenn nem forgott, ha a felek a felperesnek az első megrendelés kieszközlése körül kifejtett tevékenységét egy ujabb megrendelésre kihatónak veszik. Végre nem hivatkozhatik felperes arra sem, hogy alperes az ő kereseti követelését jogosnak elismerte, mert amint ugyancsak dr. B. D tanú vallotta, a felperes e tanú jelenlétében követelte egy alkalommal alperestől a maga jutalékát, a tanú annak kifizetését ajánlotta is, mire K. M. kijelentette, hogy noha a felperesnek jutalék nem jár, mégis hajlandó volna azt megadni, ha a felperes egy kilátásba helyezett uj vétel létesítése végett sikeresen közbenjár. K. M. fizetési Ígérete tehát csak feltételes volt s a felperes nem is állítja, hogy e feltételt teljesítette volna, kü-