Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 21 körülmény, hogy az abban résztvevők ((végszükség esetére)) munkazárlat szervezésében állapodtak meg. Az 1884: XVII. tcz 162. §-ából tehát csak az következik, hogy abban az esetben, ha a kereseti váltókövetelés, az idézett törvényszakaszban megjelölt czélból munkazárlat iránti összebeszélésből eredne, felperes azt perrel nem érvényesíthetné. Ámde a váltókövetelés ily eredetét alperes nem is állította, sőt nem is állította azt sem, hogy a szerződés fennállása alatt munkazárlat előfordult; felperes előadása szerint pedig a követelés a szerződés 16. a), e) pontjain, illetőleg azon alapszik, hogy alperes a szerződés határozmányaitól eltérően tett munkaajánlatot a munkaadóknak, mely esetre a szerződésben megszabott kötbért az egyesülésnek megfizetni tartozik. Ez utóbbi előadással felperes megfelelt annak a kötelezettségének is, hogy a fedezeti váltóként adott kereseti váltón alapuló követelésének eredetét részletezze és evvel szemben alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a megjelölt czimen felperesnek követelése nincs, alperes e tekintetben csak azt az alaptalannak bizonyult kifogást tette, hogy erkölcstelen az a szerződés, melyből a követelés származik. (648/1910.) A kir. Ouria: A másodbiróság itéíetét indokolása alapján helybenhagyja. ¥ * = Törvénykezési gyakorlatunk az olyan megállapodást, mely szerint két vagy több személy avégből egyesül, hogy közös eljárással valamely az ipari és kereskedelmi forgalomnak tárgyát képező árunak, vagy az ezek előállításához szükséges terményeknek és illetve nyers anyagoknak, s általában a közfogyasza tás alá eső valamely árunak a kereslet és kínálat törvényei szerint kialakuló rendes forgalmi árát lenyomja, akár azok beszerezhetését drágábbá tegye: közönség érdekét biztosiló szabad verseny korlátozására és a fogyasató közön ség megkárosítására irányuló czélzalánál fogva a jó erkölcsökbe és a közrendbe ütközőknek tekinti és az ilyen megállapodásból származtatott igényeket a biróollalomból egyáltalában kirekeszti Curia 666/1904. Dtár IV. f. III. 269. I. — A munkaadók közt létrejött oly megállapodás, mely szerint birság terhe alatt kötelezik magukat, hogy előre meghatározott munkabéreket fognak fizetni, korlátozzák a szabad megegyezést és ezért nem kötelezők. Curia 3297/1899, Dárday—Tury, Igazs. Torvt. IV. B. 435. I. — A sütőmestereknek a sütemény megdrágítására irányuló kartellszerződése a jó erkölcsökbe ütközőnek mondatott ki, Dtár III. f. XXV'H. 131. I. — Ellenben nem vétetett a birói segélyre érdemellennek a bádogosoknak az a kartellszerződése, hogy ők meghatározott árak mellett közös ügyleteket csinálnak s hogy önálló munkát egyik sem vállalhat. Curia 2521/1891. Grill Dtár V. 322.