Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Tartalommutató. xv 137. Az a körülmény, hogy a vevő az áruban talált, minőségi hiányokról az eladói azonnal az egyes waggonszállilmányok átvétele után értesítette, s a küldött árut az eladónak rendelkezésére bocsátotta: az eladóval szemben a KT 349. §-ának második bekezdése értelmében a vevőnek a hiányokra alapilott s az eladó ellen érvényesíthető kereseti jogának elévülését meg nem akadályozza... „ _ ... 268 180. Az eladó azon az alapon, hogy a sertések a vételügylet idejében a sertésvész csiráival már fertőzve voltak s ezért azok a törvényes kellékeknek meg nem feleltek, kártérítést csak azon esetben volna jogosítva a vevőtől követelni, ha ez iránti keresetét a sertések átvételétől számított hat hó alatt beadta volna „ 349 Eladó késedelme. 21. Ha a megállapodás szerint a vételár a feladási állomáson az átvételkor fizetendő, vagy előzőleg a takarékpénztárnál leteendő, a vevő választhat a fizetés e két módja között és az eladó a teljesítést nem tagadhatja meg azért, mert a vevő a vételárat neki vagy a takarékpénztárnak előre be nem küldötte. Ha a vevő nem tudhatta, hogy az áru feladása mely állomáson fog történni és az eladó ezt vele nem közölte : a vevő nem esett késedelembe, ha a feladási állomáson az áru megvizsgálása és a vételár fizetése végett nem jelentkezik .... .... 40 67. Az a tény, hogy a «prompt» szállítás kikötése daczára is a vevő a késedelmesen szállított áru egy részét átvette anélkül, hogy a szállításnak sürgetésén kívül egyéb kifogását, különösen elállási szándékát közölte volna, azt bizonyítja, hogy az eladó, a vevő magatartását tekintve, késedelmesnek nem tekinthető, miért is a vevő késedelmes teljesítés miatt az ügylettől el nem állhat _ „ .... „„ .... _ 143 82. Ha a vevő a késedelmes eladótól keresetében a szerződéses kötelezettségnek akár az áru szállításával, akár az árkülönbözetnek, mint kárnak megtérítésével való teljesítését követelte: nincs joga a per további folyamán kizárólag kártérítést követelni és ezáltal az eladót elütni attól, hogy a teljesítésre kitűzött határidő eltelte előtt az áru szállítása vagy az árkülönbözetnek, mint kárnak megtérítése közt választhasson és az ár alakulását magára nézve kedvezően kihasználhassa .... 173 109. Az a jogszabály, hogy ha a vétel tárgyát képező áru az ügylet perfektuálása előtt a felek hibáján kivül megsemmisül, s így annak átadása lehetetlenné válik, az eladó köteles a netán előre kapott vételárat a vevőnek visszafizetni: csak egyedileg meghatározott áru iránt létrejött vétel esetén nyerhet alkalmazást, de nem alkalmazható a fajilag meghatározott (genericus) vétel esetére. Az a körülmény, hogy a vevő az eladó által felajánlott fát megtekintette, annak minőségét jóváhagyta, de a rakásolást kifogásolta : az árut egyedileg meghatározottá nem teszi 222 140. Midőn a felek között létrejött szerzőués szerint a szállítás successive lett volna havi részletekben teljesítendő, nincs alapja annak, hogy az árkülönbözet megállapításánál az egész időszakon át mutatkozott legmagasabb vételár vétessék számításba, hanem egyéb adat hiányában a legkisebb és legmagasabb vételár közötti különbözet fele veendő számításba... _ _ _ .. .... .... - _ _ _ _ 272 141. A gyári munkások közölt keletkezett bérharcz, mint erőhatalom a gyáros vétkes mulasztását kizárja, de természetszerűen csak arra az időre, amíg a gyári üzem előbbi állapotába vissza nem kerül _ 273 142. A kereskedelmi törvény 353-ik §-a szerint oly áruknál, melyek piaczi árral birnak, a nemteljesités miatti kár fejében rendszerint csak a