Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 93 44. A tömegtartozások a tömeggondnoki dijak előtt elégitendök ki. Azok kifizetése nem tagadható meg azon választmányi határozat alapján, hogy a tömeggondnok a tömeg hátralevő vagyonát munkadijai és készkiadásai fejében a végleges elszámolásig magánál tarthatja, mivel ez nem tekinthető a dijakra adott előlegnek vagy részfizetésnek. (Ouria 1911 november 29. 298/1911. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: R Gy.-t panaszával elutasítja, mert panaszos részére a panasz tárgyát képező 114 korona perköltség végrehajtható birói határozattal meg van állapítva, tehát panaszos a csődtömeg ellen végrehajtás utján érvényesítheti és mert ez az összeg, amelyből panaszos kielégítést igényel, a csődválaszlmánynak 1909. július 3 án hozott határozata értelmében a lömeggondnoknak előlegképpen átutalványoztatolt. (1911 június 10. 49,679. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, R. Gy. panaszának helyet ad és a tömeggondnokot különben saját vagyonára vezethető végrehajtás terhével kötelezi, hogy közadós tömegének nála levő készpénzéből R. Gy. panaszosnak 114 korona 30 fillér felfolyamodási költséget 8 nap alatt fizessen. Indokok: Tömeggondnok nyilatkozatában maga sem teszi vitássá, hogy az általa képviselt tömeg panaszos javára 114 korona perköltségben jogerősen marasztalva van s hogy a bíróilag megszabott teljesítési határidő már letelt. Ennek a tömegtarlozásnak (csődtörvény 48. §-ának 1-ső pontja) kifizetését a tömeggondnok jogtalanul hátráltatja, mert a tömeg hitelezői a csődtörvény 170. §-a szerint azonnal kielégitendők, mihelyt igényeik lejárnak, illetőleg megáilapiltalnak, a tömeggondok kezén pedig a tömegnek van olyan készpénze, melyből e tömegtarlozás kifizethető. A csődválasztmánynak 1909. évi július 3-iki jegyzőkönyvéből ugyanis az tűnik ki, hogy a csődválasztmány a tömeghez tartozó ingók eladásából befolyt 6500 korona készpénzre nézve oly értelmű határozatot hozott, hogy abból 3000 korona az addig felmerült készkiadások fedezésére fordíttassák, a fennmaradó 3500 koronát pedig a tömeggondnok munkadíjai és készkiadásai megtérítése fejében a végleges és részletes elszámolásig magá-