Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 93 egyetemleges fizetési kötelezettséget vállal. G. B. az egyezséghez hozzájárulván, a czégbe 1908. évi május hó 11-éD történt belépésével a K. A. egyéni czégből K. és G. be nem jegyzett közkereseti társaság keletkezett s ezen üzletét 1908. évi augusztus hó 15-től kezdve már nem folytató czég ellen 1908. évi október hó 7-én csőd nyittatott. Felperes azt vitatta, hogy a közadós czég fizetései megszüntetése után, 1908. évi augusztus hó 11-én alperesnek 1350 korona fizetést teljesített s hogy alperes a kielégítés elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudott. K. A. és G. B. ellen vétkes bukás vétsége miatt folyamatba tett bűnügyben tanuként kihallgatott alperesnek a 32. naplószám alatt felvett vallomásából kitűnik, hogy alperes K. A. fizetései megszüntetéséről tudott, az ő (alperes) üzletében folytak a tárgyalások K. A., K. O. és G. B. között, amelyeknek czélja az volt, hogy K. A. fizetésképtelenség folytán előállott helyzetből a kivezető utat megtalálják. Ott jött létre az a megegyezés, hogy G. B. K. A.-val ennek üzletére nézve közkereseti társaságba lép. A K. A. egyéni czégből alakult K. és G. czég az előbbi czég fizetései megszüntetése folytán a hitelezőkkel létrejött egyezséggel kötelezett egyezségi hányadot a bűnvádi iratokhoz 46 n. sz. alatt csatolt okirat szerint magára vállalván, a K. A. egyéni czég fizetései megszüntetésének az ezen czégből keletkezett uj czég alakulásakor fennállott állapotával szemben alperes tartozott volna olyan tényeket felhozni és bizonyítani, melyek azt állapítanák meg, hogy a hitelezőkkel létrejött egyezség, illetőleg az uj czég alakulása után az addig fennállott fizetési zavarok megszűntek. De egymagában az a körülmény, hogy az uj czég egyes fizetéseket teljesített, nem jelenti még azt, hogy fizetőképes volt; hogy pedig a fizetési zavarok a hitelezőkkel kötött egyezség és az uj czég alakulása után is fennállottak, kitűnik egyrészről alperesnek fentebb már emiitett vallomásában előadott abból a tényből, hogy az uj czég áruraktárral úgyszólván nem rendelkezett s csak az előbbi czég által elzálogosított árukból történt kiváltásokból tartotta fenn magát s hogy az uj czégnek is minden hónap utolja felé 100—1350 korona körüli pár napos kölcsönt adott, másrészről G. J. tanúnak abból a vallomásából, hogy alperes követelése zálogüzletben elzálogosított árukra kapott kölcsönnel fizettetett vissza s erről alperesnek a fizetéskor tudomása volt. Már pedig kereskedőnek az a ténye, hogy üzleti tartozásait árukra zálogüzletből kapott kölcsönnel törleszti, fizetései megszüntetését bizonyítja. A közadós jogcselekménye megtámadhatóságának a Cs. T. 27. §-a 2. pontjában megjelölt előfeltételei tehát a jelen esetben