Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

n Hiteljogi Döntvénytár. 34. A kihirdetett vasúti díjszabások ugyan visszahatólag meg nem változtathatók, de tévedések esetében a díjszabásokra, mint a vasútnak a fuvarozási szerződést kiegészítő nyilatkozataira is áll az az általános magánjogi szabály, hogy lényeges tévedés miatt a szerződési nyilatkozatok megtámadhatók, ha a másik fél az ügylet megkötésénél a tévedést felismerhette. A díjszabásba nyomdahibából becsúszott és a többi viszonylatokra megállapított díjtételekkel való összefüggésből mindenki előtt nyilvánvalóan téves díjtétel annak helyesbítése előtt sem bírhat a vasútra kötelező erővel. (Budapesti kir. tábla 1911 november 30. G. 492/1911. sz. a.) A budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A felebbezési bíróság megállapította, hogy az 1908. évi január hó első napjától érvényes gács — magyar köteléki díjszabás (F/F alatt csatolt díjszabási füzet) VII. fejezetében Zwardon— Vágsellye viszonylatra megállapított díjtételek közt az 1. külön díjszabás 29 f. díjtétele nyomdahiba folytán vétetett fel a díjszabásba 129 f. helyett A ténymegállapítást felperes nem támadja meg, de utal arra, hogy a díjszabások kihirdetésének módját szabályozó 1905. évi 1649/111. számú keresk. miniszteri rendelet 3. §-ának rendelkezései ellenére a kérdéses díjtételt helyesbítő K/F) alatti hirdetményben nem jeleztetett, hogy nyomdahiba kiigazításról van szó s így ha a tévedést nyomdahiba okozta is, a közönséggel szemben — a helyesbítő hirdetmény nem tekintendő nyomdahibának. Ez az érvelés azonban téves, mert a helyesbítés módjának mi jelentősége sincs abban; a lénykérdésben, hogy a hiba mi módon állott elő, jogi szempontból pedig annak a körülménynek, hogy a vasút a helyesbítésnél nem járt el a szabályoknak megfelelőleg, csak az a következménye lehet, hogy a helyesbítés nem tekinthető kellőleg publikáltnak, de ez a szempont a per-