Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. ben nem játszik szerepet, mert a felperes oly küldemények után igényli a 29 f. díjtétel alkalmazását, melyek még a helyesbítő hirdetmény közzététele előtt adattak fel s az eldöntendő kérdés az, hogy a hibás díjtétel a hiba kiigazításáig a vasútra nézve bir-e és mennyiben kötelező hatálylyal? Ebben a kérdésben nincs döntő jelentősége annak a körülménynek, hogy a K/F) alatti hirdetmény szerint a hiba ((azonnali érvényességgel)) igazíttatott ki. A hirdetmény idézett kitételei ugyanis csak arra czéloznak. hogy a vasút a szóban forgó hibát a fentidézett rendelet 12. §-ának 4. pontjában említett oly hibának tekintette, melynek helyesbítésére az említett pont értelmében nincs hirdetési határidő megszabva, tehát az idézett kitételekből nem következik, hogy a vasút a kiigazított díjtételt a helyesbítő hirdetmény közzétételéig hatályosnak kívánta tekinteni. Az a körülmény pedig, hogy a vasút a C/F) és D/F) alatti okiratok szerint a reklamácziók elintézésénél nem hivatkozott a díjtétel téves voltára, nem jelenti az igény elismerését, mert a vasút az emiitett irataiban — bár más alapon — elutasította a felszólamlást, oly jogszabály pedig uincs, mely a vasutat elzárná attól, hogy s perben kifogásként oly körülményt is érvényesíthessen, amit a felszólamlás elutasításánál indokul fel nem hozott. Az a körülmény, hogy a fél oly útirányra kívánja az alkalmazott díjszabásnál olcsóbb díjszámítás utólagos alkalmazását, amely útirányon az áru tényleg nem szállíttatott s csak nagy kerülővel volna szállítható, nem lényeges azért, mert a fél az üzl. szab. 61. §-ához tartozó VI. póthatározmány értelmében az ott megszabott korlátok közt a legolcsóbb díjszámítást utólag is igényelheti s az útvonal hossza, valamint az a körülmény, hogy a szállítás nem azon az útvonalon történt, melyen az elszámolás kívántatik, magában véve nem zárja ki az olcsóbb díjszámítás utólagos alkalmazását s ilyen szempontból az alperes nem is tett a kereseti igény ellen kifogást. A felebbezési bíróság idevonatkozó ténymegállapítása ellen felhozott panaszokkal tehát foglalkozni nem kellett. Ezek előrebocsátása után a kir. tábla már csak azt a lényeges kérdést tartva szem előtt, hogy a szóbanforgó nyomdahibából annak helyesbítéséig hárult-e a vasútra felelősség? a felebbezési bíróság jogi döntését helyesnek találta. A kihirdetett díjszabások ugyan visszahatólag meg nem változtathatók, de tévedések esetében a díjszabások, mint a vasúinak a fuvarozási szerződést kiegészítő nyilatkozataira is áll az az általános magánjogi szabály, hogy lényeges tévedés miatt a szer-