Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)
Hiteljogi Döntvénytár. 28. /. Nem érinii a válló érvényességét, ha alakilag meglévő lényeges kellékeinek valamelyike a valóságnak meg nem felel, pl. ha a rendelvényes részvénytársaság a váltó kiállítása idején még nem létezett. — //. Aki a váltót kitöltetlenül és nem forgatmány uiján szerzi meg, az ellen mindazok a kifogások felhozhatók, melyek a váltóadóst a váltó előbbi birtokosával szemben megilletik. — Biztosítéki váltóval szemben a váltóadós tartozik bizonyítani, hogy a követelés, melynek biztosításául a váltó adatott, megszűnt. (Ouria 1910 október 4. 571/910. v. sz. a. IV. p. t. A kolozsvári kir. törvényszék: A sommás végzést hatályában fentarlja s alperes köteles stb. Indokok: A váltótörvény 3. § ának 3. pontja szerint a váltó egyik lényeges kelléke a rendel vényes, vagyis azon személy, vagy czég megjelölése, amelynek részére, vagy rendeletére a fizetés teljesiteodő. A váltólevél egyes kellékei azonban csak alakilag jönnek tekintetbe s ebből folyóan a váltóíevél érvényességét nem érinti az sem, hogy az egyik, vagy másik lényeges kellék a valóságnak nem felel meg. Ez okból az, hogy a váltók kiállítása idejében felperesi részvénytársaság még nem létezett volt, a váltók érvényességének nem árt. Nem alapos az alperes az a kifogása sem, hogy a váltókon levő felperesi czégjegyzés szabálytalan lévén, ugy a kibocsátói, mint a forgatói aláírás nem létezőknek veendők, mert a felperesi czéget B. A. egyedül is jogosított jegyezni s ekként a váltókon levő czégjegyzés elleni kifogás jogosulatlan. Felperes beismerte, hogy a váltókat alperes elfogadmányával ellátva, egyébként kitöltetlenül, a B. A. czégtől szerezte meg, mely utóbbi czég azokat az alperestől kapta s hogy a hiányzó lényeges kellékeket a váltókon ő töltötte ki. Minthogy tehát felperes a váltókat nem forgatmány utján szerezte meg, tehát a váltók birtokába nem váltói utón jutott: felperes az előző váltóbirtokos engedményesének lévén tekintendő, vele szemben alperes mindazon kifogásokat megleheti, amelyeket az engedményező A. B.-vel szemben felhozni jo-