Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

80 Hiteljogi Döntvénytár. reset, illetve sommás végzés a váltóadósnak nem volt kézbesíthető. Ekkor az elévülés folyása újra megkezdődik és azt nem szakítja újból félbe sem az a körülmény, hogy az adós tudomást szerzett a sommás végzésnek ellene történt kibocsátásáról, sem a biztosítási végrehajtás foganatosítása, sem az adós részéről telt fizetési ígéret vagy teljesített részletfizetés. Curia 525/1904 Kereskedelmi Jog II. 256. — A megszakadt elévülés újra kezdődik a sommás végzés nem kézbeitéséről történt értesítés napjától. Dlár III. f. XVI. 145. lap. III- f. XXI. 317. I. — Megszakítja az elévülést az oly kérvéüy is, mely a sommás végzés kézbesítését, habár sikertelenül, szorgalmazta. Dlár III. f. XVI. 445. — A váltókereset beadása által megszakított elévülés az .alperes részére szóló kereseti példánynak felperes által postán leendő kézbesítés végett való átvételétől újra kezdetét veszi. Dtár III. f. XVII. 307. Inp. — V. ö. Hitcljogi Dtár I. 204., III. 176., IV. 51., 148. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 27. Ha a felperes a perben bejelenti, hogy a váltót engedményezte és az engedményes marasztalási kérelmet terjeszt elő: a per alperes és az engedményes között tárgyalandó le. (Curia 1911 jan. 12. 783/910. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A sommás végzést hatályon kivül helyezve, a keresetet elutasítja. Indokok: Peres felek a kereset kézbesítése után 1908 szept. 12-én, vagyis a kifogások tárgyalására kitűzött határnap előtt akképp állapodtak meg, hogy felperes a jelen váltópert s az egyidejűleg folyamatba tett másik két váltópert azonnal meg fogja szüntetni. Felperes válasziratának beiktatására kitűzött határnapon nem is kérte alperesnek saját javára leendő marasztalását, de S. R. állítólagos érdekeinek megóvása végett azt kérte, hogy alperes a kereseti váltótőke s járulékainak megfizetésére S. R. javára marasztaltassék, mint aki a váltókat a 6. 7. alatti okiratba foglalt megállapodás szerint visszaengedményezni köteles volt. Nyilvánvaló, hogy felperes ezt a kérelmét az egyezséges megállapodás ellenére terjesztette elő, mert felperes a válaszirat adásának napján, minthogy ez a határnap (1909 január 30.) a 6. V. alatti okirat kelte (1908 szeptember 12.) utáni időre esett, a megállapodás értelmében csakis a per megszüntetésére irányuló kérelmet terjeszthetett volna elő. Másrészt felperes kérelme perrendellenes, mert az ő fel perességi joga megszűnvén, egy perben nem álló személy javára marasztalási kérelemmel fel nem léphet.