Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Hiteljogi Döntvénytár. vallásfelekezet egyházi önkormányzati jogánál fogva maga kezelheti oktatási, nevelési vagy jótékonysági czélokra szolgáló alapitványait, figyelembe nem jöhet. S. S. hagyatékának tárgyalásán az örökösök és hagyományosok utasították a végrendeleti végrehajtót, F. I. ügyvédet, a 2000 írtnak takarékpénztárban elhelyezésére, ki annak megfelelvén, a betétkönyvet a k—i városi nagygyűléshez illetékes helyre kiszolgáltatás végett be is terjesztette. Alperes főkönyvében be van vezetve a fenti kötvényezés s az első betéti könyvbe ez a kötvényezés be volt vezetve, ámde minthogy ez a kötvényezés nem alapul a végrendeleten vagy az örökösök és hagyományosok intézkedésén s az alapszabályoknak is meg nem felel, annak olyan joghatály nem tulajdonitható, melynél fogva alperes a betét kifizetését a betéti könyv előmutatójának, mint vélelmezett birtokosnak az alapszabálybeli kötelezettsége ellenére jogosan megtagadhatná. Mindezek daczára alperes késedelme a betét kiszolgáltatásában nem jogtalan. Ugyanis alperes perindítás előtt is kijelentette, hogy kész a betét kifizetésére, ha felperes a vallás és közoktatási minisztertől határozatot eszközöl ki arra, hogy az alapítványt átveheti. Minthogy felperes önkormányzati joga alapján a feltétlen kifizetéshez ragaszkodott, alperes már a kereset indítása előtt kérelemmel fordult a vallás és közoktatási miniszterhez, mint az alapítványra felügyelő hatósághoz annak megállapítása iránt: jogosítva van-e alperes az alapítványi tőkét az izraelita hitközségnek kiszolgáltatni. A miniszter akként intézkedett, hogy a hitközséget alapító levél kiállítására és jóváhagyás végett hozzá felterjesztésére utasította s elrendelte, hogy a tőke mindaddig, mig a hitközség az alapító levéllel jogi személylyé alakitott alapítvány örökfentartására szabályszerüleg lekötve, az érvényesíthető felelősségre vonással kötelezve nincs, az alperes takarékpénztár kezelésében hagyassék meg. Az elkészített alapítólevelet a miniszter 1909 ápr. 28-án hagyta jóvá. Már pedig valamely alapítvány létrejöttéhez nemcsak az alapító ügylet, hanem a felügyeletre hivatott hatóság jóváhagyása is szükséges s a felügyeleti hatóság az alapítvány szervezetének hiányait pótoltathatja. Erre, miután az alapítvány szervezetét sem a végrendelet, sem az örökösök és hagyományosok alapító levéllel szabatosan meg nem állapították, szükség is volt. A miuiszter tehát az 1895-.XLIII. tcz. 20. § ában körülirt felügyeleti hatáskörénél fogva jogosított volt az alapítványi tőkének megőrzését a szervezeti hiány pótlásáig, vagyis az ahpitvány megalakításáig az alperesre bízni.