Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)
Hiteljogi Döntvénytár. 38 ereszben, az éppen az egyes szerződő felek érdekében felállított szabályok kötelezőleg előírnak. Ebből az álláspontból kiindulva a jelen esetben azt kell vizsgálni, hogy az osztrák államvasutak által szedetni rendelt, úgynevezett állomási illeték (Stationsgebühr) egyrészt megengedett alapon, másrészt pedig oly alakban és oly módon létesiltetett-e, amint hogy azt az erészben fennálló szabályok előírják. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést kétségtelen ugyan, hogy a vasúti üzletszabályzat 60. §-ának 2. pontjában foglalt az a rendelkezés, mely az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség, illetve az utóbb létrejött e tárgyú szerződés értelmében az Ausztriában érvényben levő üzletszabályzatban is benn foglaltatik, és amely szerint a díjszabásban közzételt díjtételekért és a díjszabásban telsorolt külön teljesítményekért járó illetékeken kivül a vasutak javára csak készkiadások szedhetők, — mindenesetre megengedi, hogy a vasutak az általános díjszabásban közzétett díjtételeken felül még külön mellékilletékeket is szedhessenek, de az üzletszabályzat idézett rendelkezésének tartalmából és helyes értelméből kétségtelen az is, hogy ilyen melJékilleték csakis valamely külön felsorolt teljesítményért szedethetik, amely külön teljesítménynek a mellékilletéket életbe léptető külön díjszabásban, pótlékban, vagy hirdetményben kifejezetten meg kell jelöltetnie. Az osztrák államvasutaknak 6. /. alatt csatolt hirdetménye az azzal életbe léptetett állomási illeték ellenszolgáltatása gyanánt az illető árunak elintézését, az eredeti német szöveg szerint az «Abfertigung» szóval megnevezett teljesítményt jelölte meg, kiemelvén azt, hogy ez az állomási illeték a vasutak által teljesített és az addig szedett kezelési illetékek (Manipulationsgebühren) által nem fedezett vasúti szolgáltatásokért számittatik. Igaz ugyan, hogy az «Abfertigung» szó itt egyebet nem jelenthet, mint annak a kezeléssel felmerüli munkának az elvégzését, amely a fuvarozás végett átvett áru feladása és kiszolgáltatása körül szükségszerüleg felmerül, minthogy azonban az alsóbiróságok Ítéleteinek indokolásában erészben helyesen kifejtettek szerint el lehet fogadni, hogy itt az «Abfertigung» szó alatt eltérőleg a kezelésnek manuális, phisikai ellátásától, az azzal öszszekötött azt a szellemi munkát kívánta a vasút megjelölni, amely az áru átvételével és kiszolgáltatásával kapcsolatban ugyancsak szükségszerüleg felmerül, és minthogy az a körülmény, hogy az ennek a fogalomnak a megjelölésére használt fentebbi kifejezés nem egészen világosan fejezi azt ki, nem vehető olybá, mintha a vasút ennek folytán az életbeléptetett mellékilleték ellenértékéül szolgáló külön teljesítményt egyáltalában nem jelölte volna meg, 3*
