Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Ititt'ljoyi Döntvénytár. nyitotta, de e végzést a kir. tábla feloldotta, mire póteljárás utáo az elsőbiróság a panaszlót elutasiiotta kérelmével s a panaszlott költségének fizetésére kötelezte, mert a panaszló követelését nem látta kellőleg igazoltnak s a panaszlott vagyona az ő tartozásait felülhaladja. E végzés jogerőssé vált. A tömeggondnok és helyettes tömeggondnok dijai és kiadásai a panaszló kérelme folytán merüllek fel s igy ezeket ő, mint az ő alaptalan fellépése folytán keletkezett költséget viselni köteles. Nem szolgálhal mentségül a panaszló részére, hogy a költség az elsőbiróság első izben hozott és utóbb feloldott esődnyitó végzésének meghozatala nélkül nem merülhetett volna fel, mert az alaptalan fellépésből eredő veszély és költség oly esetben is az alaptalanul fellépő felet terheli, ha az elsőbiróság az ő jogi álláspontját helyesnek fogadja el és a fellépés a felsőbíróság határozata folytán bizonyul alaptalannak. Eszerint helyesen kötelezte az elsőbiróság a panaszlót a tömeggondnokok dijának és kiadásának fizetésére. Ellenben a panaszlott csak az esetben volna ezen költségek fizetésére kötelezhető, ha az eljárásra az ő hibája adott volna okot; de ily eset fenn nem forog, mert panaszlott az alaposnak bizonyult védekezését már a csődkérelem elsőizbeni tárgyalásakor előadta. Kötelezhető volna a panaszlott az oly kiadások megtérítésére is, melyek a panaszlott vagyonára fordított hasznos beruházások voltak, ily eset azonban fenn nem forog. E szerint alaptalan volt a tömeggondnoknak az a kérelme, hogy a költség fizetésére a panaszlott is köteleztessék, amenynyiben tehát az elsőbiróság a dijak és kiadások erejéig a panaszlóval egyetemlegesen a panaszlottat is kötelezte, végzését megváltoztatni s panaszlottal szemben a tömeggondnokot kérelmével el kellett utasítani. (1910 jan. 27. 3041/909. v. sz. a.) A kir. Ouria: A felfolyamodást visszautasítja. Indokok : Nincs helye a felfolyamodásnak az 1907: XVII. t.-cz. 5. §-a értelmében azért, mert csak arról van szó, mi illeti dij és költség fejében a tömeggondnokot azért a működésért, melyet lömeggondnoki működésében a csődbíróság s az ettől nyert meghatalmazás alapján más bíróságok előtt folytatott ügyekben kifejtett és ki tartozik a kérdéses ügyvédi dijakat és költségeket fizetni, vagyis mindenképen csak ügyvédi eljárási dijakról és költségekről van szó. * * = Ha a csöd jogerősen megnyittatott, a tömeg kimerülése foljtán fedezetet nem nyert tömeggondnoki dijakat az időközben vagyonhoz jutott vagyonbukott,