Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

XVI Tarlalommulaló. el is térhetnek s megállapodhatnak ahban, hogy ha az átküldött áru a kikötött vagy törvén}i kellékeknek meg nem felel, a vevőnek joga legyen a szerződésnek megfelelő áru követelésére is _ 36 4i». A KT. 350. §-ában meghatározott csalás esete lenforog már akkor, ha az eladó tudva oly árut szállit, amely hasznavehetetlen. Abból azonban, hogy az eladó figyelmeztetle a vevőt, hogy az általa gyártott, káírányozallan cserép a vizet felszívja, még nem következik, hogy az eladó az áru hasznavehetetlenségéről tudomással birl ... .... _ .... .... ~ — 8 1:28. Ha az eladó a vevő földjének talajviszonyait ismerve, tudja, hogy az eladott lokomobil a vevő dombos, mély barázdás földjein szántásra nem használható, de erről a nem szakértő ve\őt fel nem világosítja : az eladót megtévesztés terheli és a vevő a kifogásolásra és az ügylettől való elállásra jogosult .... .... 24 199. Ha az eladó az eladott hat lóerejü gép helyett négy lóerejüt szállított : kereskedelmi csalás forog fenn .„ „ 30 Vevő késedelme. 351—352. §. fi. Vevő megvette az eladó répalermését tiz évre, kikötve, hogy a vetéshez ő ad répamagot. Ha a vevő a répatermés átvételét és uj répamag adását megtagadja: az eladó jogosan állhat el a maga részéről is a szerződés teljesítésétől, tehát földjének répával való bevetésétől, anélkül, hogy ennek következtében a szerződés nem teljesítése miatti kárának a vevő elleni érvényesítéséről lemondott volna ... .... ._. 1 83. Ha az eladó a KT. 347. és 351. §-ai alapján az át nem vett árut a késedelmes vevő rovására eladni akarja, a rendes kereskedői gondossággal köteles oda hatni, hogy az áru a lehelő legnagyobb ár mellett értékesíttessék, és ezért a tőzsdei vagy piaczi árral biró árut elsősorban szabad kézből, tehát költségkíméléssel és jobb áron igyekezzék eladni, és csak ha a csekély kereskedelmi forgalom miatt az áru piaczi áron szabad kézből kedvező áron eladható nem volt, akkor vegye igénybe az árunak nyilvános árverésen való eladása általi értékesítési módot, mely eljárás több költséget igényel és a késedelmes vevőre is hátrányosabb, mivel az áru az árverésen a piaczi áron alól is eladható., „ .... „ .._ „ 16 134. Értékpapírnak hiteles személy utján való eladása eselén vizsgálandó, vájjon az árverés foganatosításánál a kereskedelmi forgalomban irányadó kölcsönös bizalom és jóhiszeműség követelményét szem előtt tartották-e, és ennélfogva az ánerés joghatályos-e ? Evégből döntő kérdés, vájjon az árverési feltételek alkalmasak voltak-e arra, hogy az értékpapírok ilyen mennyiségének vételével foglalkozó pénzintézeteket vagy magánosokat az árverésben való részvételre bírja, s ekként az értékpapírok valóságos forgalmi értékét megállapító versenyt idézzen elő, avagy az illető üzleti körök felfogása szerint az árverési feltételek csakis színleges árverést czélozhaltak s ez okból a komoly árverelők jelentkezése szükségképpen ki volt zárva ? .„ 25 203. Ha az eladó a keresetben a teljesítést követeli a vevőtől, akkor a perfolyama alatt történt eladása az árunak, ha erre valamely kényszerítő ok fenn nem forgott, olybá veendő, mintha az ügylettől elállolt volna. Az a körülmény azonban, hogy az eladó a kereset tárgyát képező rozsnak az árát tovább nélkülözni nem tudta és hogy az annak elhelyezésére szolgált helyiségre szükség volt, ilyen kényszerítő oknak