Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

50 Hiteljogi Döntvénytár. mulatott meghatalmazásra alapitolt indoknak mellőzésével, az abban felhozott egyéb indokok alapján helybenhagyja. * * = Ha a csődválasztmány a felszámolási határnap ulán bármily okból meg nem alakult, a megtámadási per indítására szükséges felhatalmazást nem a csődbíróság, hanem az összes hitelezők, kik e czélra meghallgatandók, adhatják meg. Curia 6909/1909., 3089/1905. Magyar Dtár II. 547., Keresk. Jog III. 436. — A megtámadási per indítására a csődválasztraánytól szükséges felhatalmazás hiánya pótolható az által, hogy a felhatalmazás nélkül megindított per folyamatban létét a csődválasztmány helyeslőleg tudomásul veszi. Curia 7141/1898. Magyar Dtár II. 547. — Jóllehet a csődbíróság a felszámolási határnap eltelte ulán a megiámadási per vitelére felhatalmazást jogszerűen nem adhat, mindazonáltal a tömeggondnok a megtámadási per vitelére törvényszerűen meghatalmazottnak tekintendő azért, mert a csődbíróság a csődhitelezőket e kérdésben a törvényes következményekre való figyelmeztetéssel megidézvén, a kitűzött határnapon egy csődhitelező sem jelent meg. Hiteljogi Dtár 1. 83, — V. ö. Hiteljogi Dtár 111. 152. sz. esettel. 33. A légszesz nap-nap melletti szolgáltatása ellenéhen ennek ára egyidejű kifizetése a csődben meg nem támadható. (Curia 1910 decz. 15. 820/910. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Mellőzve az elsőbiróságnak azt az indokát, hogy a közadós üzlete a kisipar körét túlhaladta-e, mert a vendéglős közadós foglalkozásánál fogva a K. T. 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő akkor is, ha üzlete a kisipar körét lul nem haladta ; az elsőbiróság Ítéletét azért hagyta helyben, mert az 1907 decz 19. utáni megtámadott fizetések részben nyilván nem a közadós hátralékos régi tartozásának törlesztésére, hanem a légszesz nap-nap melletti szolgáltatása ellenében ennek ára egyidejű kifizetése fejében teljesíttettek; már pedig ha a közadós a kikötött ellenszolgáltatást közvetlenül az általa elfogadott szolgáltatás ellenében azonnal teljesiti, akkor a felek közt nem létesül az a hitelezői viszony, melyben a kielégítés elfogadása csődjogi szempontból ahhoz a korláthoz van kötve, hogy a hitelező az adós anyagi csődjének beálltával már csak aránylagos kielégítést igényelhet. (1910 máj. 17. 3488/909. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja* * = Jövendőben keletkezendő követeléseknek már előlegezett összegek biztosítására történt engedményezése a csődtörvény 27. j-a alapján sikerrel meg