Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IV. kötet (Budapest, 1911)

18 Hiteljogi Döntvénytár. volt és sürgönyválasz nem is kéretett, alperes a távirati ajánlatra hasonló módon válaszolni nem tartozott, hanem jogában állott bevárni, mig felperes távirati uj ajánlatát a kereskedelmi for­galomban szokásos levélbeli értesítéssel megerősíti; ily tartalmú levelet azonban alperes a felperestől nem is kapott, mert a D) alatti sürgöny megerősítéséül nem arra, mint uj ajánlatra vonat­kozó levelet kapott B. H.-tól, hanem a nevezett 1907. július 10-én kelt 3. '/. a. levelében a 2. 7. a. sürgönyt mint az alperes július 9-iki ajánlatának felperes részéről történt elfogadását erősiti meg, amit pedig alperes nem is mellőzött hallgatással, mert július 11-én, tehát a 3. V. a. levél kézhezvételének napján kelt 5. V. a. levelében visszautasította az egy waggon rézgálicz ren­delésére vonatkozóan hozzáküldölt kötlevelet és amellett későbbi leveleiben is megmaradt. Tekintve tehát, hogy a D) a. ajánlat tételére vonatkozó megbízás kérdésében B. H. vallomását az elsőbiróság ítéletében helyesen kiemelt aggályosságra figyelemmmel bizonyítékul elfogadni nem lehetett, ebben a döntő kérdésben a felperes által alperes­nek kínált s ez utóbbi által elfogadott főesküvel való bizonyítást kellett egyéb bizonyíték hiányában alkalmazásba venni s a per kimenetelét ennek le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. (1909 április 14. 527/909. V.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. 11. Az, hogy a hitelező az utolsó egyezségi váltó összeget két nappal az esedékesség után kapta meg, az egyezséget egyébként pontosan megtorló adóssal szemben a késedelem jelentéktelensége folytán nem tekinthető oly késedelemnek, amelynek következté­ben az egyezségileg elengedett követelési hányad fizetése iránti kötelezettség feléledt. (Curia 1909 október 21 444/909. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok: Felperes szerint felperesnek 1907. júniusban fenn­állott 3608 K követelése tekintetében a felek közt oly értelmű egyezség jött létre, hogy felperes követelése részben csekk, rész­ben postatakarékpénztár utalványozás és részben 3 váltó adása utján egyenlittetik ki, és hogy a követelésből 1511 K-t felperes elengedett oly feltétel mellett, ha az ekkor adott, alperesek által

Next

/
Thumbnails
Contents