Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IV. kötet (Budapest, 1911)

Tártalommutaló. v i a|> zoltját együttesen jogosította fel pénzfelvételre, a gyakorlatban azonban ettől hallgatagon eltért és ezek egyikéi egymagában is feljogosította a pénzfelvételre: az ezen hivatalnoka által a postán felvett, pénzek a főnökhöz befolytaknak tekintendők akkor is, ha azokal ;i felvevő alkainiazott elsikkasztotta._ ._ ~ - _ - — ~ — - 1*3 79. Az ügyvezető igazgató által lelt és hatáskörén lul terjedő Írásbeli nyilatkozat is kötelezi a részvénytársaságot, ha az ellen az értesülés Után nem tiltakozik és hozzájárulásai attól mindjárt meg nem tagadja 140 53. §. i. Annak kikötése, hogy az alkalmazott a szolgálatból való kilépése után több éven át volt munkaadójának üzletéhez hasonló és azzal vonatkozásban álló vállalatoknál működni nem fog, mint az iparszabadság elvébe ütköző, érvénytelen _ _. _ _ — 8 153. A felmondás nélkül elbocsátott alkalmazott saját megélhetésének biztosítása végett, előbbi főnöke gyárával azonos gyárat, a felmondás nélküli elbocsátásból eredő igényeinek sérelme nélkül akkor is felállíthat, ha az uj gyárban volt főnöke vállalatának versenygyárat is állítana „ 279 Segédszemélyzet. 55. §. 2. Az ipartörvény 88. §-ára tekintettel kétségtelen, hogy a segéd alkalmaztatásának véglegessége nem csupán bizonyos idejű próbaszolgálattól, hanem tüzetes időmeghatározás mellőzésével a segéd által teljesítendő valamely szolgáltatás minőségétől is függővé tehető. Ha e munkálatok teljesítése után a munkaadó az alkalmazottat 13A évig szolgálatában megtartotta, és csak a szerződésileg kikötött két évi szolgálati idő eltelte előtt három hónappal bocsátotta el: a próbaidőre való alkalmazásról nem lehet szó, hanem az alkalmazást véglegesnek kell tartani— 2 3. Az 1884: XVII. tcz. nem tartalmaz olyan intézkedést, hogy az elbocsátott alkalmazott akkor, hogyha a kilépése vagy szolgálatának megkezdése előtt esedékes felmondási időre járó illetményre igényt tart, köteles legyen azt az alkalmaztatást utólag elfoglalni, a mit előbb a munkaadó meg nem engedett. Az 1884: XVII. tcz. 88. §-a csak abban az esetben nyer alkalmazást, a midőn az iparos és alkalmazottja közt végleges alkalmazásra szóló szerződés nem köttetett, s az alkalmazott már munkába is állott. De nem alkalmazható e rendelkezés akkor, ha a véglegesen alkalmazottal a munkaadó törvényes ok nélkül, önkényüleg a szerződést, még állásának elfoglalása előtt, felbontotta és munkábalépését ezzel megakadályozta _ „ ._ 5 61. III. Az üzleti forgalom vagy nyereség után a főnök által remuneráczió czimén alkalmazottjának juttatott összeg csak akkor bir fizetés jellegével, ha annak kiszolgáltatása szerződésileg köteleztetett 109 57. §. 152.1. Minden szolgálati szerződés felbontható, hacsak az ellenkezője kifejezetten ki nem köttetett. A végleges alkalmazás a felbonthatóságot ki nem zárja. — II. Magasabb tudományos képzettséggel (oklevéllel) bíró és nagyobb hatáskörrel felruházott alkalmazottak felmondási ideje