Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IV. kötet (Budapest, 1911)

VI Tartalommutató. Lap 58. §. 61.1. Ha a főnök alkalmazotlját ostobának és lustának mondja és hamis leltár készítésével vádolja : ez általában, de nagyobb fizetést élvező és a többi hivatalnokokkal rendelkező, tehát fontosabb állást betöltő hivatalnokokkal szemben különösen súlyos becsületsértést képez. — II. Abból, hogy az alkalmazott a főnöke által ellene elkövetett becsületsértés után az üzleti órák végéig dolgozott, nem vonható az a következtetés, hogy a használt kifejezéseket nem tartotta magára nézve sértőknek és azokat főnökének megbocsátotta _ 109 151. Nem tekinthető a szolgálat felmondás nélküli azonnali elhagyására jogos oknak, ha a főnök — felháborodva afelett, hogy a segéd az ő rendelkezéseinek teljesítését kihívó módon megtagadja és kijelenti, hogy főnöke neki nem parancsol s véle ülve és újságot olvasva felesel — azt mondja segédének: «szemtelen disznóság)). E felháborodásában ily szavakkal történt kiutasítás: ((takarodjék ki", nem tekinthető a főnök részéről a szolgálat azonnali felbontásának, ha a távozó segédet nyomban visszahivatta ,„ .... .._ .... .... 271 59. §. 20. Az illetékes fegyelmi hatóság jogérvényes fegyelmi határozatában megállapított tények valóságát a rendes bíróság nem teheti ugyan vizsgálat tárgyává, de a perbe vitt kártérítési igény eldöntése czéljából bírálat tárgyává teheti, sőt tennie kell is, hogy a fegyelmi határozatban megállapított tények jogos okul szolgáltak-e a munkabéri viszony azonnali felbontásához, vagy sem. Jogos oka a fegyelmi uton való felmondás nélküli elbocsátásnak, ha a munkás (csoportvezető) a gyár iránt ellenséges magatartást és czélt követő szocziális szakszervezetbe nemcsak belépett, hanem oda tagokat is gyűjtött, sőt a belépni nem akaró munkásoknak a szerszámok kiadását megtagadta ._ .„. _ .... 34 60. Az, hogy az alkalmazott főnökét (>svindler»-nek nevezte és e miatt becsületsértésért el is ítéltetett: jogos ok a felmondás nélküli elbocsátásra .... _.. ._ ._. .... ._ .._ - 108 75. A mérnök, a ki valamely vállalatnál a műszaki müveletek szellemi részének vezetésére szerződött, a segédszemélyzethez nem tartozván, a közte és munkaadója közti jogviszonyra nézve, a mennyiben aziránt a szerződésben intézkedés nem foglaltatik, nem a KT. I. R. 6. czimében, illetve az 1884: XVII. tcz. III. fejezetében foglalt határozatok, hanem a szolgálati viszonyt szabályozó magánjogi elvek alkalmazandók, melyek szerint a szolgálati viszony, ha a szerződés annak tartamát hosszabb időre meg is állapította, annak letelte előtt nyomós okból megszüntethető. Ily nyomós ok az, ha az alkalmazott a munkaadó ellen súlyos becsületsértést követ el. Ily súlyos becsületsértés, ha a mérnök főnökét a segédszemélyzet előtt hazugnak mondoita és őt a megvetés kifejezésére szolgáló <'pfuj» kifejezéssel illette s ezt nem a munkaadó által okozott erős felindulásban vagy tervszerűen előidézett ingerült kedélyállapotban tette .... ... ._. ._. .... „ ..„ .... 134 Munkaadók bojkottja. 146. Nem terheli kártérítési kötelezettség a munkások valamely egyesülését magában véve azon az alapon, hogy az egyesülés a saját tagjai megengedett gazdasági czéljainak elérése végett munkába lépésüket, vagy