Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

48 tliteljoyi Döntvénytár. tőkeösszegnek megfelelő névértékű törzsrészvények kiadása elleneben felperesnek megfizessen. Indokok: Alperes a felperesnek azon előadását, hogy a K - Z— Ö—M—i vasút létesítése czéljából B. I. a keresk. minisztertől 1898ban előmunkálati engedélyt kapott, hogy a vasutlerv és költségvetési előirányzat megállapítása s előterjeszthetése végett a vasúti érdekeltséggel a hozzájárulás biztosítása érdekében tárgyalást folytatott s a vasút kiépíttetett; a részvénytársaság, mely az előmunkálati engedélyes jogutódjává lett, megalakult és hogy a törzsrészvényekre fizetendő hozzájárulási összegek kifizetési határideje a kereset beadásának időpontja előtt már lejárt, nem vette tagadásba. A tanuk vallomásával kétségtelenül bizonyítottnak látja a kir. törvényszék, hogy a M.-ban 1900 június 5-én tartott vasúti érdekeltségi gyűlésen alperes kinyilatkoztatta, hogy ő az általa az A—L—M—R—i vonalon létesítendő vasútra jegyzett 60,000 K hozzájárulási összeget a K—Z—Ö—M—i vonalon tervezett vasút építési költségeire felajánlja arra az esetre, ha a vasút kiépíthető lesz, s az érdekeltség, valamint a jelenlevő előmunkálati engedélyes ezen nyilatkozatot tudomásul vették. A tanuk s az alatti jegyzőkönyv tartalma azt is bizonyítják, hogy alperes nyilatkozata feltétlenül tétetett s a jelenlevő B. I. előmunkálati engedélyes által és ily értelemben tudomásul vétetett és elfogadtatott, A kir. törvényszék nem tehette magáévá alperes ama jogi álláspontját, hogy a kötelezés érvénytelen, mert az mint részvényaláirásra irányuló szerződés a kereskedelmi törvény 150., 151. §-ainak meg nem felel. Az ily kötelezés ugyanis nem esik a részvényaláirás fogalma alá. A jelzett szerződésben alperes mint a B. I. előmunkálati engedélyes közreműködésével alapítandó helyi érdekű vasúti részvénytársaság leendő részvény aláírója lépett az engedélyessel jogviszonyba s abban arra kötelezte magát, hogy a vasúti engedélyes állal alapítandó részvénytársaság alaptőkéjéhez törzsrészvények fejében 60,000 K val járul. Mivel pedig a részvénytársaság csak később, 1905 nov. 14-én alakult meg, a fentjelzett, az engedélyes és alperes közt 1900 unius 5-én létrejött szerződés csak részvényaláirási előszerződést és nem a kereskedelmi törvény 150. és 151. §-aiban szabályozott részvényaláirási szerződést tartalmaz, s igy az a magánjogi szerződésekre vonatkozó általános jogszabályok szerint lévén megbírálandó, az a körülmény, hogy az a kereskedelmi törvény 150. és 151. §-ainak meg nem felel, a szerződésérvényességére befolyással nincs. A helyi érdekű vasulakról szóló 1880 : XXXI. tcz.-nek és az