Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)
Hiteljogi Döntvénytár. 49 azt részben módosító 1888 : IV. tcz.-nek a lielyi érdekű vasúti részvénytársaságok alapítására vonatkozó rendelkezései sem szabnak elő a részvény aláírásra irányuló előszerződés érvényességére írásbeli kötelező nyilatkozatot. Az előadottak folytán e törzsrészvény aláírási előszerződés alperesre nézve kötelezőnek volt elfogadandó, s mivel a kötelezett hozzájárulási összegek lejárata a kereset beadása előtt beállott, alperest a kereset értelmében marasztalni kellett. (1908 ápr. 4. 3549/908.) A győri kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1908 június 16. 1167/908.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. = A vasútépítési költségekhez való hozzájárulás nem részvényaláirás, (Curia 586,1883., 697/1899. és 662/1899. sz. a.) Polg. Törvk. XXXIV. 529., XXXIX. 23., hanem részvényaláirásra vonatkozó előszerződés (Curia 796/1902., 985/1896.) Magyar Dlár IX. 171., Grill Dtár IX. 365. — A helyi érdekű vasutak építési költségeihez való hozzájárulási tőkék természete kizárja azt, hogy a kereskedelmi törvénynek a részvényjegyzésre vonatkozó szabályai nyerjenek alkalmazást, ezen hozzájárulásoknál nem a részvény, hanem a vasút építéséhez közvetlenül fűződő érdek képezvén a tulajdonképeni ellenértéket. Nem szükséges tehát jelesül a hozzájárulás érvényes kötelezéséhez írásbeli* részvényjegyzés, hanem élőszóval is történhetik. Dtár III. f. XXV. 8. lap. 20. Ha a betét után fizetett kamatláb külön szerződéssel van megállapítva, akkor annak leszállítása nem történhetik egyoldalúan az alapszabályszerü határozmányok szerint, hanem a pénzintézet azt vagy csak a betevővel egyetértőleg szállíthatja le, vagy pedig a betétet felmondani tartozik. (Ouria 1909 január 8. 570/908. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. indokok: Az alperesi alapszabály 62. §-a, mely szerint a betétkamatlábat az igazgatóság állapítja" meg, s hogy az igazgatóságnak jogában áll 2000 forinton felüli betétekre nézve a kamatlábat az általános megállapítástól eltérően meghatározni, azt fejezi ki, hogy alperes részvénytársaságnál az általános kamatláb meghatározása az igazgatóság jogkörébe tartozik, s hogy az igazgatóHiteijogi Döntvénytár. III. 4