Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Í6 Hiteljogi Döntvénytár. a tőzsdén árkülönbözeti ügyleteket kötött, a tőzsdei veszteségek fedezésére váltókat adott, melyek 1897-től az u—i takarékpénztárra forgattattak; hogy ezen váltókat s a tőzsdei veszteségeket el nem könyveitette, megállapítást nyert továbbá, hogy az 1893—97. évi mérlegek adatai a könyvekkel s azok kivonataival megegyeztek. Minthogy pedig a szakértők szerint K. I. üzelmeit oly körmönfont módon végezte, hogy arról az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak halvány sejtelmük sem lehetett: az a körülmény, hogy a hamisításokra és vagyonelvonásokra az igazgatóság tagjai, akik egyébként is csak időközönkint, mint heti biztosok foglalkoztak a malom ügyeivel, a könyvek és levelezések alapján rá nem jöttek, velük szemben kártérítési kötelezettséget megállapító vétkes mulasztásnak vagy gondatlanságnak nem tekinthető. A gőzmalom fizetésképtelenségét kétségtelenül az 1.000,000 koronát meghaladó tőzsdeveszteségek okozták, ezeknek létezésére azonban az igazgatóság tagjai a könyveknek leggondosabb vizsgálata mellett sem jöhettek volna rá, mert a tőzsdeveszteségek a könyvekben elkönyvelve nem voltak, s az óvatolatlan váltókról tudomásuk nem volt. Ily körülmények közt az igazgatóság tagjai amiatt, mert formailag a kereskedelmi törvény 199. §-ának, tartalmilag pedig a könyveknek és leltároknak megfelelő mérlegeket aláírták, vagyoni felelősségre nem vonhatók. Egyébiránt is a felperes mi adatot sem hozott fel arra nézve, hogy a gőzmalom részvénytársasággal 1899 januárban azért kötött buzaeladási ügyletet, s a vételárat váltók ellenében azért hitelezte, mert a mérlegek olyan kedvező adatokat tartalmazlak és annyi tiszta nyereséget tüntettek fel, amint az a közhírré tett mérlegekből kitűnt. A felperes a felügyelő bizottság volt tagjait is kéri kártérítésre kötelezni. Ezekkel szemben a kereset azért utasíttatott el, mert felperes nem bizonyította, hogy a kereskedelmi törvény 195. §-ában s az alapszabályok 32 § ában előirt kötelességeiket elmulasztották. Sőt ellenkezőleg, megállapítható, hogy a felügyelő bizottság évenkint kétszer megvizsgálta az ügymenetet stb., végül megállapíttatik, hogy a visszaéléseket 1899 február 11-én éppen a felügyelő bizottság derítette ki, amidőn a vezérigazgató által előterjesztett mérleg aláírását megtagadta s a rendkívüli közgyűlés összehívása iránt intézkedett. Minthogy pedig az, hogy a felügyelő bizottság K. I. üzelmeit s a könyvek hamis vezetését 1899 február 11-két megelőzőleg fel nem fedezte, felelősségük megállapítására alapul nem szolgálhat, mert a könyvek oly ügyesen voltak vezetve,