Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. ezzel együtt a képviseletre vonatkozó határozmányát a szerződés egyéb határozmányainak épségben maradásával külön is megtámadhassa, továbbá, mert a jelen esetben jogerősen megállapittatott, hogy a felek közti szerződés felbontásának az adott körülmények közt nincs helye és igy alaptalan az az álláspont, hogy a szerződésnek egészben való hatálytalaníttassa nélkül az üzletvezetésre és a képviseletre vonatkozó szerződési határozmányok módosítása nem volna kövelelhető. Alperes felebbezési panasza szerint az üzletvezetés jogának megvonása abból az okból lett volna az A) alatti szerződés keltéig vagy alperes Budapestre visszaérkeztéig visszamenő joghatálylyal megállapítandó, mert ezen az alapon akar később alperes felperesek ellen kártéritésköveteléssel fellépni. E panasz alaptalan, mert az a körülmény, hogy felperesek az üzletvezetésben az üzletnek vagy alpereseknek kárt okoztak, nem ok arra, hogy az üzletvezetés jogosultsága visszamenőleg hatálytalannak nyilvánittassék, és hogy az üzletvezetés jogának megvonása csak az ítélet jogerejüvé váltától kezdve mondatott ki, alperesnek a korábbi időre érvényesítendő kártérítés követelését ki nem zárja. Alaptalan az az alperesi kérelem is, hogy az üzletvezetés és czégjegyzés módjának megváltoztatására vonatkozó ítéleti rendelkezés az ítélet jogerejüvé válta előtt foganatba vétessék, mert ily biztosítási jellegű szabályt a perrend nem ismer, a zárlat iránti alperesi kérelem előterjesztése pedig nem a perre, hanem a végrehajtási törvény 238. §-a szerinti eljárásra tartozik, és ily kérelem alapossága az ítéletben nem dönthető el. A viszonkereseti kérelemben emiitett czégjegyzési jogosultság alatt a kereskedelmi törvény 65. §-ának 4. pontja és 90. §-a értelmében a czégjegyzési jogosultság alapjául szolgáló képviseleti jogosultságot is kellett érteni, és igy ennek az ítélet rendelkező részében is kifejezést kellett adni. (1908 márczius 4. 40/908. v. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert a keieskedelmi törvény 79. §-ának rendelkezése értelmében az üzletvezetésre adott megbízás visszavonása ugyan a társasági tagok egymásközti jogviszonyai rendezése czéljából mondandó ki, mindazonáltal még sem lehet helye annak, hogy az alperesek üzletvezetési jogának megvonása visszamenőleg mondassék ki a jelen perben, mert ennek a megállapításnak a társaság tagjainak egymásközti jogviszonyában nem az a jogi hatálya, hogy az üzletvezető társasági tagok állal a megbízás visszavonása daczára létesített ügyletek egyáltalán nem eshetnek a társaság terhére, hanem csupán az,"hogy ezek az üzletvezető tagok, az ilyen ügyletek által a társaságnak okozott