Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)
16 Hiteljogi Döntvénytár. szerződéskötésnél szem előtt tartott és a megegyezésüknél alapul vett szabályok helyébe lépett. Másként áll a dolog akkor, ha a felek ugy mint az A) a. csatolt, 1899 április 7-én kelt szerződés levélben történt, a szolgálati alkalmaztatás iránt oly szerződési kötnek, mely egymáshoz való viszonyuknak az illető szolgálati ágra érvényes, általános szabályoktól eltérő rendezését foglalván magában, ekkép kifejezésre juttatja azt a szándékukat, hogy a jogviszonyt külön feltételek szerint igazodó szabályozásnak kívánták alávetni. Ilyen esetben valamely ujabb szabályozásnak, mely az addig érvényben volt általános szabályoknak megváltoztatását foglalja magában, azt a hatályt tulajdonítani, hogy a feleknek minden korábbi megállapodása, mely az ujabb szabályozásban foglalt rendelkezésekkel ellenkezik, érvénytelennek tekintendő: csupán akkor lehet, ha ez az uj szabályozásban világos kifejezést nyer vagy ha a feleknek korábbi szerződése oly tartalmú, melyet az ujabb szabályozás mint a közrend vagy közerkölcs tekinteteibe ütközőt tartalmaz. Ámde ami az előbb említett szempontot illeti, a kereskedelmi miniszter által 58,654/907. sz. a. kibocsátott rendelet, mely a vasúti alkalmazottak szolgálati viszonyára vonatkozó rendtartásnak ujabb szabályozásául jelentkezik, világos rendelkezést, melynek értelmében a feleknek minden a rendeletben foglaltakkal ellenkező korábbi megállapodása érvénytelennek volna tekintendő, nem tartalmaz. Nem lehet ily értelmű rendelkezést látni abban sem, hogy ez ujabb szabályozás, az 56. §-ban a maga rendelkezéseinek kényszerítő, vagyis a felek ellenkező megállapodását kizáró erőt tulajdonit; ugyanis ez a kijelentés, minthogy az, hogy a korábban kötött szerződésekre is volna értendő, kifejezést nem nyert, csupán azt fejezi ki, hogy a felek a jövőre nézve, a kényszerítő hatálylyal szabályozott jogviszonynak tetszésük szerint való rendezésétől eltiltják, de nem jelenti egyúttal azt is, hogy a rendelet életbelépte előtt keletkezett s azzal netalán ellenkező megállapodások érvényüket elvesztik. Ami pedig a fent kiemelt másik szempontot illeti : nyilvánvaló, hogy a peres feleknek az A) a. okiratban foglalt és a felmondhatóságra vonatkozó megállapodása nem olyan, melyet az uj rendelet a közrend és közerkölcs tekinteteibe ütközőnek kívánna minősiteni s mint ilyent tiltani. Kitűnik ez a rendelet 58. §-ából, mely habár csak némely vasútnak, de mégis megengedi, hogy a szolgálati viszony az alkalmazottakra nézve kedvezőtlenebb, illetőleg hátrányosabb módon szabályoztassék, semmint ezt a rendelet, tehát a szerződés felmondhatóságának korlátozására vonatkozólag