Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. által a nyugdíjalap javára fizetéséből levonható legyen, kétségtelenül a részvénytársaság és a tisztviselő közt létrejött szolgálati szerződés kiegészítő részét képezi. Nem jogellenes a főnöknek az a fenyegetése, hogy alkalmazottját elbocsátja, ha a nyugdíj szabályzatot el nem fogadja. (Curia 4909 január 28. 637/908. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes 1899 szeptember 1-től 1905 október 14-ig az alperes részvénytársaság tisztviselője volt, s ezen idő alatt a részvénytársaságnál fenntartott nyugdijalap javára a nyugdijszabályok értelmében részletekben a kereseti összegű befizetéseket teljesítette, illetve a felperes évi fizetéséből alperes havi részletekben a kereseti összegű levonásokat tette. Felperes a szolgálatból hat év elteltével önként lépett ki. Felperes annak kimondása iránt indította keresetét, hogy a nyugdijalapba való belépésének alapjául szolgáló s az alperessel létrejött megállapodása érvénytelen s alperes a levont összegeket a felperesnek kifizetni köteles azért, mert felperes az említett megállapodásra kiskorúságában (18 éves korában) lépett és kiskorú volt még akkor is, mikor a szolgálatot elhagyta, mert felperes a szerződés tartalmát a nyugdijszabályokat nem ismerte, mert felperes az elbocsátással való fenyegetés kényszere alatt lépett az említett megállapodásra; mert a nyugdijszabályok hatósági jóváhagyással el nem láttattak; mert azok a szükséges jogi és erkölcsi alapot nélkülözik. Felperes keresete azonban alaptalan. Ugyanis az a megállapodás, melylyel felperes mint részvénytársasági tisztviselő a részvénytársaságnál fenntartott nyugdijalapba lépett és az erre vonatkozólag alkalmazott nyugdijszabályoknak magát alávetette s ennek folyományaként beleegyezését adta ahhoz, hogy fizetésének bizonyos meghatározott százaléka a részvénytársaság által a nyugdijalap javára fizetéséből levonható legyen, kétségtelenül a részvénytársaság és a lisztviselő közt létrejött szolgálali szerződés kiegészítő részét képezi; mert voltakép és lényegileg azt foglalja magában, hogy felperesnek kézhez kapott évi fizetése a nyugdijalap javára történő levonásokkal csökkentett összegű lesz. A 12-ik évét betöltött kiskorú azonban a magyar joggyakorlat szerint szolgálati szerződést gyámi hozzájárulás nélkül is érvényesen köthet és az 1877: XX. tcz. 3. szerint a 14-ik évét