Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

92 Hiteljogi Döntvénytár. május—szeptemberig terjedő időre is az alperesnél rendszeresített illetmények nem kártérítés, hanem a szerződés teljesitésekép s így egyéb keresményére való tekintet nélkül illetik meg felperest. Az alapperbeli ítéletek azt a jogi álláspontot foglalták el, hogy az alperes szerződésszegése miatt kártérítéssel tartozik s hogy a kár összegének megállapításánál felperes keresménye is számításba veendő, továbbá hogy alperes vasút az 1901 májusban hozott és felperes lefokozását kimondó igazgatósági határozattal szegte meg a szolgálati szerződést, mert ezáltal megfosztotta őt az A) a. kinevezési okiratban meghatározott állásától és illetményeitől. A perújítással meg nem támadható jogi álláspont szerint tehát a kártérítési kötelezettség kezdetének megállapításánál a szerződésszegés időpontja és nem a szolgálati viszony fenn vagy fenn nem tartása a döntő. Arra nézve azonban, hogy alperes vasút mikor szegte meg a szerződést, felperes nem kívánta megdönteni az alapperbeli tényállást. Annak kimondása pedig, hogy alperes addig, míg felperest, habár lefokozva, szolgálatában tartotta, illetményei nem kártérítés czimén, hanem a szerződés teljesitéseképen illetik, az alapperbeli Ítéletek jogi döntésének felülbírálását jelentené, amire a perújítás ki nem terjedhet. Miért is ez irányban a bizonyítást mellőzni és felperest a megítélt összeget meghaladó keresetével elutasítani kellett. (1907. évi okt. 18. 45881/907. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1908 márczius 3. 25/908. v. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. == A jelen ügyben hozott alapperbeli Ítéletek Dtár IV. f. I. 136. sz. a. vannak közölve. — A kártérítésre vonatkozó gyakorlat összeállítását 1. Dárday— Túry Igazságügyi Törvénytár IV^B. 53. és köv. 1. 41. Az a megállapodás, melylyel a részvénytársasági tisztviselő a részvénytársaságnál fenntartott nyugdijalapba lépett és az erre vonatkozólag alkalmazott nyűg díjszabály oknak magát alávetette s ennek folyományaként beleegyezését adta ahhoz, hogy fizetésének bizonyos meghatározott százaléka a részvénytársaság