Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

62 Hiteljogi Döntvénytár. nyilatkozott, hanem azok elszállítására utasította a felperest, de az árunak alperesnek lakására szállítása után nyomban kifogást tett, hogy a bútorok nem felelnek meg a megrendelt minőségnek és kijelentette, hogy azokat csak ideiglenesen tartja magánál, mig a bútorokat férje is megtekinti. Az átvétel után fizetett ugyan 2. rendű alperes a bútorok árából 220 koronát, de a fizetést is csak feltételesen azzal a fenntartással teljesítette, hogy a bútorok elfogadása iránt alperesek csak az akkor távollévő 1. rendű alperes hazaérkezése után fognak nyilatkozni. Ez a tényállás megtámadva nincs, s annak alapján a felebbezési bíróság az anyagi jog helyes alkalmazásával mondotta ki, hogy alperesek a kifogásolással nem késtek el : mert alperesek nem kereskedők s a keresk. törvénynek az a rendelkezése, mely az áru megvizsgálásának és kifogásolásának idejét a rendes üzleti kezelés szempontjából határozza meg, a nem kereskedő vevővel szemben akként alkalmazandó, hogy az üzleti kezelés helyett a vevő viszonyait kell a kifogásolás szempontjából irányadónak venni. Ezek figyelembe vételével pedig a peres esetben arra az eredményre kell jutni, hogy 2. rendű alperes, ha a kész bútorokat a felperes telepén meg is tekintette, azokat csak a hazaszállítás után tartozott tüzetesen megvizsgálni és kifogásait megtenni, az áru elfogadása, vagy visszautasítása iránti nyilatkozatot pedig joga volt férjének — mint a család fejének — elhatározásától függővé tenni, — de 1. rendű alperes mint szerződőtárs a kifogásolási jogot a maga részéről is gyakorolhatta s az irányadó tényállás szerint nyomban hazaérkezése után gyakorolta is. Az a támadás pedig, hogy alperesek a kifogásolás után az áruval mint sajátjukkal rendelkeztek, s igy a kifogásoktól elállottaknak tekintendők, merőben alaptalan: mert alperesek azzal, hogy az árut egy szállodában beraktározták, csak az áru megőrzéséről gondoskodtak, azt a felülvizsgálati előadást pedig, mintha R. R. tanú és 2. rendű alperes vallották volna, hogy alperesek az árut eladás végett, lapokban hirdettették, az emiitett vallomásokból fölvett jegyzőkönyvek megczáfolják. A felebbezési bíróság az alperesek minőségi kifogásainak helyet adott, kimondván, hogy az áru nem felelt meg a szerződés feltételeinek sem a törvényes kellékeknek. Azonban az a döntése, hogy az áru a kikötött kellékektől eltekintve is hiányos minőségű, jogszabályellenes. Annak a kérdésnek megítélésénél, hogy valamely áru bir-e a törvényes kellékekkel, melyek külön megállapodás nélkül is rendszerint kikötőiteknek tekintendők? irányadó szabály, hogy az eladó más kikötés hiányában középminöségü árut tartozik szállítani.