Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)
Hiteljogi Döntvénytár. Ü3 Hogy pedig az áru ;i középminősegnek megfelel-e? ebben a kérdésben a vételár mennyisége is tekintetbe veendő. A felebbezési bíróság által helyeseknek elfogadott szakértői vélemények szerint pedig a kereseti áruk a vételárhoz képest jó középminőségüek, s az azokon az átvétel óta keletkezett száradás, szétnyílás, megvetemedés oly hiányok, melyek nyom nélkül javíthatók. Az emiitett hiányok tehát lényegeseknek nem tekinthetők s azok az ügylet felbontására okul nem szolgálhatnak. Amialt pedig, hogy felperes a hiányokat ki nem javította, alperesek jogos kifogást nem tehetnek, mert felperes a javítást már az 1907. évi január hó 10. napján tartott elsőbirósági tárgyaláson felajánlotta. A kikötött különös kellékeket illetőleg a felebbezési bíróság ténymegállapítása hiányos és szabályellenes, stb. A szabálytalan tényállás alapján nem lehet eldönteni, hogy felperes megfelelt-e szerződési kötelezettségének vagy nem? Miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyt adva, a felebbezési bíróságot a S. E. 204. §-a alapján Ítéletének feloldása mellett, megfelelő további eljárásra kellett utasítani. A lényeges ténykérdések megoldásánál irányadó jogi szempont a következő: minthogy az eladó külön kikötés nélkül oly árut köteles szállítani, mely a vételárhoz képest a középminőségnek megfelel, ha a vevő oly kellékek kikötését vitatja, melyek a megrendelthez hasonló árukkal rendszerint nem járnak, ő tartozik a különös kellékek kikötését bizonyítani, s különösen áll ez akkor, ha az áru a vitatott kellékekkel a kikötött vételárért elő sem állitható, annak forgalmi értéke a megáliapitott vételárt tetemesen meghaladván. Ha azonban a különös kellékek kikötése bebizonyittatik, az eladót terheli annak bizonyítása, hogy a kellő időben kifogásolt áru megfelel a kikötött kellékeknek. * * = A megtekintés utáni vételre v. ö. Hileljogi Diár II. 148. — V. ö. még Hiteljogi Diár II. 149. 150. 27. Csak a perben lévén meg állapitható, hogy a balesetet az elhalt hibája okozta, ez alapon a perköltség kölcsönös megszüntetése indokolt. (Curia 1908 november 12. 2072/908. v. sz. a. IV. p. t.)