Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

4 á Hiteljogi Döntvénytár. által biztosított feltételek l. $-a szerint a bizlosilás arra az esetre terjed ki, ha a biztositolt személyt a kötvényben megjelölt üzemben s a rábízott hivatásszerű tevékenység tényleges gyakorlása közben baleset által oly testi sérülés éri, amely bebizonyít hatólag közvetlenül és kizárólag azonnal, vagy egy éven belül halálát, állandó vagy ideiglenes rokkantságát idézi elő. Felperes férje F. M. a malomban főmolnár volt s a malom területén lakott, — az ugyancsak a malom területén lakó Z. F. gépészszel házi viszálykodásba kerülvén, Z. F. 4 90Ü áprilisban gyalázó és fenyegető levelet intézett F. M.-hoz, aki a levelet főnökének B. P.-nek átadta, mire B. P. — Z. F.-nek három hóra felmondott. Z. 1900 július 1 én a szolgálatból távoztakor F. M.-t az ebédnél revolverrel lelőtte, aki l7s óra múlva meghalt. A büntető eljárás során megállapittatolt, hogy Z. F. közveszélyes őrült. Erre a balesetre a fentiek szerint a C) a. kötvény alapján a biztosítás ki nem terjed, mert a kötvény feltételek világos értelme szerint a biztosítás arra az esetre van korlátozva, midőn a biztosítottat a rábízott hivatásszerű munka közben és a biztosított üzemben éri baleset, ennélfogva a biztosítás nem terjed ki oly esetre, midőn a biztosítottat a szerződő fél telepén éri ugyan a baleset, de a midőn a biztosított sem az üzemhez tartozó munkával elfoglalva, sem pedig oly helyzetben nincsen, melynek veszélye az üzemmel járó veszélylyel kapcsolatba hozható és mert a biztositásnak e neme azon balesetekre vonatkozván, melyekért a munkaadó az 1893 : XXIII. tcz. 1. §-a értelmében felelősséggel tartozik és a biztosítás épen e felelősség elhárítására szolgálván, kétségtelen, hogy a felek szándéka nem irányult arra, hogy az alkalmazottakat a nem az üzemben keletkezett balesetek következményei ellen biztosítsák. De a baleset F. M.-t nem hivatásszerű munkája teljesítése közben és nem a biztosított üzemben érte és az a biztosított üzemmel járó veszélylyel kapcsolatba sem hozható. Nem jöhet ezzel figyelembe B. és P. tanuknak az a véleménye, hogy a baleset a biztosítás körébe eső üzemi balesetet képez, mert az a körülmény, hogy F. M.-nek állandóan a telepen kellelt tartózkodnia s a malom felelt állandóan felügyeletet kellelt gyakorolnia, nem teszi az üzemből vagy az ezzel kapcsolatos veszélyből származó balesetté megöletését, melyet egy őrült ember magántermészetű viszályból kiinduló bosszúból követ el olyan időben, midőn a malom üzemben nem volt s midőn F. nem is teljesítette hivatásával járó teendőit, hanem ebédnél ült. A bíróság mellőzte tehát a vitássá telt felperesség eldöntését, mert F. M. a keresetben előadott baleset ellen biztosítva nem volt, s mert ekként a lelperességi jog megállapítása esetén