Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

30 Hiteljogi Döntvénytár. A kir. Ouria: A másodbiróság végzését helybenhagyja indokaiból és azért, mert az 1898: IV. tcz. értelmében a törvényszéki czégbejegyzések szövegében a község hivatalos nevének használata és pedig azon Írásmód szerint, aminl az az országos községi törzskönyvben vezettetik, kötelező lévén, nyilvánvaló, hogy a más nyelvű czég szövegében is csak a községnek hivatalos neve használható, és mert az idézett tcz. 5. §-ának az a rendelkezése, hogy a község hivatalos neve mellett, az ettől eltérő elnevezés zárjelben feltüntethető, az eltérő történeti vagy közhasználatú cinevezésnek csakis a zárjelben való használatát engedi meg, = Hasonlóan határozott a m. kir. Curia 1207/1907. V. sz. a. (lásd Központi Értesítő 1907. évf. 1473. I.) 8. A kereskedelmi utazó, akinek jogköre a kereskedelmi törvény 45. §-a értelmében kiterjed az általa kötött ügylel feltéleleinek megállapítására, a vételnek nem csupán a kereskedelmi törvény II. r. 2. czim 1. fejezetében foglalt közönséges, hanem annak 2. fejezetében meghatározott különös nemei, tehát a 364. illetve 367. §-ában körülirt felbontó feltételhez kötött vételügyletnek főnöke nevében való megkötésére is feljogosítottnak tekintendő. (Curia 1907 november 22. 1380/906. v. sz. a. IV. p. t.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes azt vitatta, hogy a kereseti követelés alapjául szolgáló részletes számlában felsorolt árukat csakis azon feltétel alatt rendelte meg a felperes megbízottjaként nála megjelent G. S. utazónál, hogy amennyiben azokat el nem adhatná, azokat a felperes három hónapon belül visszavenni köteles. Alperesnek ez a kifogása lényegileg az jelenti, hogy a felperes által keresete alapjául fektetett vételügylet az alperes részére a kereskedelmi törvény 367. § a értelmében biztosított visszalépési jog kikötése mellett jött létre. Minthogy pedig alperes tanúi bizonyították, hogy felperes utazója G. I. tényleg kijelentette, hogy az el nem adott árukat