Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

^* Hiteljogi Döntvénytár. fizetés czimén, ugy, hogy a 600,000 K biztosítási alap 419,974 K 88 f.-re szállott le. Ha a vagyonbukott szövetkezet ezt a kamat, jutalék és költség czimén fizetett összeget tényleg a felvett '600,000 K-ból fizette volna, akkor kétségtelen volna, hogy a bizlositási alapnak ez a 480,025 K 12 f.-nyi része rendeltetésétől eltérő módon használtatott fel, az alperesek tehát ezen jogellenes eljárásukért felelősséggel tartoznának, mert a bizlositási alapnak rendeltetése a biztosítási vállalat kötelezettségeinek biztosítása lévén, a biztosítási alapnak az e czélra felvett kölcsön utáni kamat, jutalék és költség igényekre történt felhasználása szabályellenes és a szövetkezetnek eljárt igazgatósági tagjai az ezen szabályellenes felhasználásból származó kárért a kereskedelmi törvény 189. § a értelmében felelősek. Ámde kártérítési követelésének ezt az alapját a felperes tartozott bizonyítani. Felperes pedig nem hozott fel más körülményt, mint azt, hogy L. és M. 7. a. számításai szerint a vagyonbukott szövetkezet a 600,000 K biztosítási alapból a két pénzintézettől csupán 419,974 K 88 f.-t kapott meg tényleg, míg a 180,025 K 12 f.-t a két pénzintézet által jutalék, kamat és költség czimén a szövetkezet terhére íratott. Ez a körümény azonban nem tanúsítja azt a perdöntő körülményt, hogy ez a visszafizetett öszeg a biztosítási alap törvényellenes felhasználásával fizettetett vissza. Ugyanis eltekintve attól, hogy a vagyonbukott szövetkezet a két pénzintézettől 795,000 K-t vett fel s arra nemcsupán a 180,025'K 12 f. kamat,jutalék és költséget, hanem 370,025 K 12 f.-t, tehát tőkét is visszafizetett, az üzleti zárszámlák és mérlegek pedig tanúsítják, hogy a vagyonbukott biztosító-szövetkezet fennállása ideje alatt egyéb bevételeiből a kamat, jutalék és költség czimén fizetett összeget jóval meghaladó egyéb tartozásokat s jelesül biztosítási kárösszegeket fizetett ki, amely tartozásokat és kárösszegeket pedig már a biztosítási alap törvényes rendeltetésénél is, ebből az alapból fizetni mindenesetre jogosult lelt volna. Ha tehát a vagyonbukott szövetkezet tényleg a biztosítási alapból fizette is volna vissza a kamat, jutalék és költség összegeket ugy, hogy a két pénzintézetnél a felvett kölcsöntőke terhére íratta ezt a 180,025 K 12 f. összeget, akkor sem lehetne a biztosítási alap eme részének jogtalan felhasználásáról szó, mert ez esetben is emez összegnek ilyképpeni elszámolása voltaképp csak egy helytelen számviteli eljárásnak az eredménye, amennyiben helyes elszámolás szerint elsősorban a szövetkezet egyéb bevételeiből a kölcsönvett biztosítási alap után járó kamat, jutalék és költségeket kellett volna felvenni s csak a fenmaradó összeget a szövetkezet egyéb tartozásaira, jelesül a biztosítási kárösszegekre fordítani, mely eset-