Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)
Hiteljogi Döntvénytár. abban az esetben, ha a biztosítási alapot megcsonkították, illettfe rendeltetésétől elvonták volna. A biztosítási alap a biztosító vállalat által vállalt kötelezettségek biztosítására szolgál. A biztosítási alap eme jogi természetéből következik, hogy a biztosító vállalat a kimutatott biztosítási alap valóságban létezéséért felelős. Az igazgatóság tagjainak felelősségéből pedig következik, hogy ők a biztosító vállalat állal kimutatott s az alapszabályokban és mérlegekben kitüntetett biztosítási alap egészben, illetve a törvénynek megfelelő felhasználása után fenmaradó részének fentartásáért a maguk személyében is felelősek. Kitekintve tehát attól, hogy a kereskedelmi törvény az alperesek állal vezetett biztosító szövetkezetet minő összegű biztosítási alap kimulatására kötelezte, minthogy a szövetkezet 1896. évi közgyűlésén a biztosítási alapnak 200,000 forintról 300,000 forintra felemelését jóváhagyókig ludomásul vette, bár ezt a felemelést alapszabályaiban azoknak megfelelő megváltoztatásával nem is tüntette ki, s ezt a törvényszéknek nem is jelentelte be, s minthogy 1896. évtől kezdve mérlegeiben biztosítási alap gyanánt már ezt a 300,000 forintot mutatta ki: a szövetkezet, illetve annak igazgatósági tagjai, az alperesek felelősek, egyrészt eme 300,000 forint biztosítási alapnak teljes összegben történt befizetéséért, valamint fentartásáért, illetve rendeltetésétől eltérő módon való fel nem használásáért. Ha tehát felperes igazolta volna vagy azt, hogy a 300,000 forint biztosítási alap teljes összegben be nem fizettetett, illetve ami azzal egyhatályu, a szövetkezetnek rendelkezésére nem állolt; vagy pedig azt, hogy ez a biztosilási alap, vagy annak egy része rendeltetésének meg nem felelő czélokra felhasználtatott, akkor az alperesek, mint igazgatósági tagok, akik ezen biztosítási alapnak befizetéséért, illetve fentartásáért a maguk személyében is felelősek, a biztosítási alap be nem fizetett, illetve lörvényellenesen felhasznált részéért mindenesetre felelősek volnának mindazoknak, akik a vagyonbukott szövetkezetnél vagyonilag érdekelteknek jelentkeznek. Tény az, hogy a vagyonbukott szövetkezet a részére nyitott hitel alapján a neki hitelt nyújtó két pénzintézettől a biztosítási alap czéljaira 795,000 K-t vett fel, amiből nyilvánvaló, hogy a vagyonbukott szövetkezelnek a biztosítási alap czéljaira a megállapított 600,000 K-nál nagyobb összeg állott tényleg rendelkezésre. A 600.000 K biztosítási alap be nem fizetése czimén tehát az alperesek kártérítési felelősségét megállapítani nem lehet. A fentebb felvettnek kimutatott összegből a vagyonbukott szövetkezet 375,025 K 12 f.-t visszafizetett és pedig 180,025 K 12 f.-t kamatjutalék és költség czimén, a többit pedig lőkevissza-