Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)
Hiteljogi Döntvénytár. 291 szerződést felperessel szemben akként teljesítette, mintha annak szolgálatát igénybe vette volna. Ebből az következik, hogy felperes kereseti igényeit azon az alapon kell elbirálui, hogy mind a két fél tartozik a szerződésen alapuló kötelezettségeit teljesíteni, vagyis felperes jogi helyzete nem lehet másforma, mintha tényleges szolgálatot teljesített volna alperes részére. Felperes azt állította, hogy szabadságolása után alperes eltiltotta őt attól, hogy más vállalatok igazgatóságába belépjen, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ezt szerződésszegésnek fogja tekinteni. Alperes tagadta, hogy ily tilalmat tartalmazó szóbeli üzenetet küldölt felpereshez, és azt állította, hogy T. T. elnök a felperes által erre felkért T. E. kérésére azt felelte, hogy oly uj állásoknak elvállalása felperes részéről, melyek a társaság érdekeivel össze nem egyeztethetők, a társaság által valószínűleg szerződésszegésnek fogna tekintetni. A tanúvallomások és egyéb bizonyítékok alapján tényként meg kellett állapítani, hogy T. elnök a szabadságolás után azt kívánta felperestől, hogy a szerződés tartama alatt uj állásokat ne vállaljon, meri alperes azok vállalását szerződésszegésnek fogja tekinteni, és csak e tilalom tiszteletben tartása esetére fizeti szerződéses illetményeit. Nem alapos alperesnek az az ellenvetése, hogy T. elnök ily tilalom kiadására alperes nevében nem volt feljogosítva, mert habár az alperes társaság czégének érvényes jegyzéséhez két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag és czégjegyzésre jogosult tisztviselő együttes aláírása szükséges, T. elnök az ellenvégirati beismerés szerint fel volt jogosítva a szerződés megkötése iránt felperessel megállapodni; a B) alatti jegyzőkönyv szerint pedig meghatalmaztatott felperes szabadságolásának végrehajtására ; ennélfogva feljogosítottnak tekintendő a szerződés értelmezése és a szabadságolt felperes feletti rendelkezés tekintetében érvényes jogi nyilatkozatok tételére is. Felperes azt állította, hogy alperesnek ez a tilalma megakadályozta őt abban, hogy a m részvénytársaság és a Sch . . . -féle vasöntő- és gépgyár r -t. által neki felajánlott igazgatósági tagsági állásokat a szerződés fennállása alatt elfogadja, és ezáltal 36,600 K-val megkárosodott. V. d. E. H., Sz. D., T. Zs. és V. B. tanuk vallomása bizonyítja, hogy a szóban forgó állások felperesnek az 1900. évben tényleg felajánltattak, hogy ő azokat az alperessel függőben levő viszonyára hivatkozva visszautasította ; ezek a vallomások, valamint az a tény, hogy az A) a. szerződés lejárta után nevezett részvénytársaságok igazgatóságukba választották felperest; azt is bizonyítják, hogy felperes az 1900. évben is beválaszlatott volna az emiitett igazgatóságokba. Minthogy a szerződéses illetmények beszüntetésével való 19*
