Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

292 Hiteljogi Döntvénytár. fenyegetés elég hatályos arra, hogy az illetményeire ráutalt alkalmazottat visszatartsa a tilalommal ellenkező cselekvéstől, minthogy ekként a tilalom figyelembevétele, abba való belenyugvásnak nem tekinthető: ennélfogva e tényállás mellett az a kérdés, hogy alperes a tilalom kibocsátásával jogellenesen járt-e el felperessel szemben, és ennek alapján követelhet-e tőle felperes kártérítést? Az a körülmény, hogy felperes a végkielégítést a 3. /. alatti nyugta szerint felvette, nem zárja ki a netán fennálló kártérítési igények érvényesítését, mert felperes a 3. /. alatti nyugta kiállításával — annak szövegéből kitünőleg — semmiféle igényéről le nem mondott; az A) alatti szerződés 6. §-a szerint pedig a 100,000 forint végkielégítés kifizetése által felperesnek és hozzátartozóinak csupán a szerződésből folyó igényei, különösen pedig a nyugdíjra és nevelési járulékokra való igényei enyésznek el, de ez nem mentesítheti alperest attól, hogy a netáni szerződésszegései vagy egyéb cselekményei által okozott kárt megtérítse. Az A) alatti szerződés nem tartalmaz arra nézve intézkedést, hogy felperesnek szabad-e más társaságoknál állást vállalnia. Felperes az A) alatti szerződés megkötése előtt igazgatósági tagja volt a M. K. részvénytársaságnak, és felügyelő-bizottsági tagi állást töltött be az O. K. T. részvénytársaságnál; ezt a körülményt a szerződés megkötésekor alperes tudomására hozta és állásait továbbra is megtartotta. Vezérigazgatói működése alatt alperesnek előzetes megkérdezése nélkül igazgatói tagságot vállalt a V. gépgyár r. t.-nál anélkül, hogy ez kifogás tárgyává tétetett volna. Állította, és az alperesnek kínált főesküvel kívánta bizonyítani felperes, hogy a szerződési pontozatok tárgyalásakor T. elnök ki akarta kötni, hogy sem képviselői mandátumot, sem más vállalatoknál igazgatósági tagságokat nem szabad vállalnia, felperes azonban e kikötést el nem fogadta, és kijelentette, hogy ezt a jogot fentartja magának, de hozzátette, hogy versenyző vállalatok igazgatósági tagságának elvállalását nem szabad róla feltételezni. Alperes ezt a főesküt viszonválaszában azzal a hozzáadással fogadta el, hogy ez a kijelentés az esküttevő T. T. «tudta és emlékezete szerint)) nem tétetett; ellenvégiratában pedig a felperes által kinált szövegben is kész volt azt letenni. Minthogy alperes a bizonyítani kivánt tényekre elfogadta a főesküt, ez pedig, hogy a ((tudtával és emlékezete szerint» hozzáadással akarta azt lelenni, az eskü el nem fogadásának vagy ezzel egyértelmű módosításának nem tekinthető, mert mindenki csak arra tehet esküt, amiről tud és amire emlékszik : ennélfogva az eskü megítélésének mi sem állana útjában. Eszerint azt kell vizsgálni, miképpen alakul a helyzet, ha