Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

280 Hiteljogi Döntvénytár. bői minden szükségletét fedezni nem tudta. Ebből pedig következik, hogy ha a főnök az oly fizetési előleget, mely a segéd több havi fizetését emészti fel, ennek fizetéséből ugy vonná le, hogy fizetését mindaddig egészen visszatartaná, mig az előleg kifizetve nincs, az egész alkalmazás a segédre nézve czélját téveszti, nem lévén miből élnie. Ezért keletkezett a kereskedőknek az a gyakorlata, hogy a főnökök nagyobb előlegeket nem egyszerre, hanem több havi részletekben szoktak levonni ; aminthogy a felek közt sem vitás, hogy a felperes előlegével is igy történt. A kir. Curia tehát szemben a fenforgó bizonyiló tényekkel, nem fogadja el a másodbiróság ítéletének azt az indokát, hogy a főnök az adott előleget tetszése szerint egyszerre is levonhatja a segéd fizetéséből. A másodbiróság Ítéletének többi indokát a kir. Curia is elfogadja, s ítéletét ezeknél fogva és azért is helybenhagyja; mert ha az oly főnök, akinek segédje 2000 K-t meghaladó összeggel tartozik neki fizetési előleg és pénztári hiány czimén, az eddigi 60 K helyett havi 100 K-t akar a segéd havi 360 K fizetéséből törlesztés gyanánt levonni, vagy ha az oly segédtől, akinek fizetési előlege félévi fizetésére rug, váltót kiván, nem követ el oly méltatlanságot, melynél fogva az ipartörvény 95. §. b) pontját lehetne alkalmazni. -K * = Jogos ok a segéd szolgálatának azonnali elhagyására, ha a főnök kijelenti, hogy az alkalmazottnak illetményeit leszállítja; Dlár uj f. XVIV. 49; ha a havi fizetés, vagy annak jelentőséggel biró része kiadását megtagadja. Nem lehet azonban ilyennek minősíteni azt az eljárást, midőn a fizetés egy jelentéktelenül kis része (-200 K-ból 5 K) vonatik le a visszatartás okának megjelölésével. Nem ok az sem az azonnali távozásra, ha a főnök az alkalmazottat valamely szokásos pénzbirsággal sújtja. Dtár IV. f. VI. 101. 128. Az iparossegéd által a munkaadója ipari üzemében végzett munkákért külön kikötés és előzetes megállapodás nélkül is dijazás követelhető. Abból, hogy az iparos és segédje között ez utóbbinak díjazása iránt semmiféle megállapodás nem létesült, az következik, hogy az iparossegéd megállapodás hiányában munkaadójától szolgálatának oly mérvben való díjazását követelheti, amely mérvben az ő