Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Hiteljogi Döntvénytár. kötlevél szerint, eladott számára bizományban 2000 mm. búzát 1906 október havi szállításra, mm.-ként 16 K 38 f. árban ; október hó 18-án ajánlott levélben megbízást adott neki, hogy az ügyletet október 20-án reggel, a kezdő kurzusnál bonyolítsa le, amit ez azonban megtagadván, tartozik neki az október 20-án jegyzett ár és a szerződésbeli ár között mutatkozó 4120 K-nyi különbözetet megfizetni, úgyszintén köteles a tőle kapott 800 K-nyi fedezetet is visszafizetni. Másodrendű alperest ugyanezen összeg erejéig az alapon perelte, hogy ez az A) a. kötlevélben ugy a 800 K-nyi fedezet, valamint a lebonyolításkor mutatkozó különbözetért és ennek azonnali készpénzben való kiegyenlítéséért a készfizető kezességet vállalta el. Az való, hogy a 2. r. alperes ugy a felperes által 1. r. alperesnek adott 800 K-nyi fedezetért, valamint az A) a. ügylet lebonyolításából eredő netáni árkülönbözet megfizetésért az A) a. kötlevélben a készfizetői kezességet elvállalta, minthogy azonban 2. r. alperes a kezességi nyilatkozatban magát e bíróság illetékességének alá nem vetette s a kezessel szemben e bíróság illetékessége csak akkor állapitható meg, ha az kereskedelmi ügylet tekintetében vállalt kezességet és magát az illetékességnek szabályszerűen aláveti, utóbbi pedig a jelen esetben nem történt: 2. r. alparessel szemben az illetékesség megállapítható nem volt. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja. indokok: Az 1881 : LIX. tcz. 94. §. d) pontja alapján, mely a jelen esetben irányadó, mert felperes beismerten nem kereskedő, hanem gazdálkodó, a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága illetőségének megállapításához egyik előfeltételként az kívántatik, hogy a kereset alapjául szolgáló ügvlet a kereskedelmi törvény 258. §. 1., 2., 3. és a 259. §. 1., 6., 7. pontjai értelmében, habár csupán az egyik szerződő félre nézve is, kereskedelmi ügyletet képezzen. Ez az előfeltétel a nem kereskedő felperes és a kereskedő 2. r. alperes jogviszonyát tekintve, ezúttal nem forog fenn, mert felperes kereseti követelését 2. r. alperessel szemben arra a kezességre alapítja, amelyet 2. r. alperes a szintén kereskedő 1. r. alperesnek felperessel szemben való tartozásáért elvállalt; a jótállási ügylet pedig akkor sem vonható a kereskedelmi törvény 258. és 259. §-ai idézett pontjainak valamelyike alá, ha a kezesség az egyenes adósnak kereskedelmi ügyletből eredő tartozásáért vállaltatik el, vagy ha maga a kezesség kereskedelmi ügyletnek tekintetik is. Ebből önként következik, hogy a tőzsdebiróság illetősége 2. r. 18*