Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

xx Tarlalommutaló Lap 70. §. 123. Az, hogy az azonnal való elárverezés csak joga, de nem kötelessége a vasúinak, nem menti fel a vasutal az alól, hogy e jogát a rendes kereskedő gondosságával gyakorolja és ne várja be az áru teljes elértéktelenedését vagy jelentékeny árcsökkenését .._ .... _. _ .„ .... _ _. _' 269 71. §• 61. Az 1S68 : LIV. tcz. 188. §-ban szabályozott alkereset czélja a-', okirat közösségének és hollétének birói megállapítása. Kiesik a külön alkereset indításának czélja akkor, ha valamely okirat közösségét és az ebből folyó közlési kötelességet külön törvény vagy törvényt pótló rendelet kifejezetten megállapítja és ha ezenfelül az okiratnak a közlésre kötelezett ellenfél birtokában léte nem vitás. E szempont alá esik a vasút által az üzletszabályzat 71. §-a alapján foganatosított nyomozatról felvett jegyzőkönyv. Mi sem áll útjában annak, hogy a perbíróság a felesleges alkereseti eljárás mellőzésével, az ily közös okirat birtokában levő peres felel annak záros határidő alatt leendő bemutatására végzéssel felhívja s vonakodás esetén a perrendtartás 188. §-ában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza ._ _ „. ._. ._ I3ő 77. §. 93. A vasút a nemzetközi árufuvarozásról szóló berni és párisi egyezmények szerinl a kocsik minőségét tekintve, csupán a nyitott kocsin való fuvarozással járó veszély viselését zárhatja ki. Kzekből, valamint a kereskedelmi törvény 4>24. jj-ának az emiitett egyezményekben foglalt szabályokkal nem ellenkező ama rendelkezéséből, mely szerint a törvénynek a fuvarozók kártérítési kötelességeire vonatkozó határozalait a vasút saját előnyére szerződések, szabályok, vagy külön megállapodások által nem módosíthatja, nyilvánvaló, hogy az üzletszabályzat 77. §-ának 1. pontjához tartozó I. póthatározmány, melylyel a szerkezetileg fedett és a póthatározmányb:in is f<fedett szénszállító kocsinako nevezett «Kh.» sorozatu kocsi, a fuvarozással járó veszély viselésétől való mentesség szempontjából nyitott kocsinak minősíttetik, érvénynyel nem bir _ ~ — ._. _ .... _ ... 199 140. Nyitott kocsinak csak azt a kocsit lehet tekinteni, amely nyitottan van építve. Az ajtó nem pontos záródásánál előálló és a dolog természeténél fogva egyéb vasúti kocsik ajtajainál is előfordulható nyilás az egyébként fedett Kh. jelű kocsit nyitottá nem minősili ... _ 331 141. A mozdonyszikra által való meggyújtás kétségen kivül a nyitott kocsin való szállítással járó veszély. Nincs oly szabály, hogy a nem tűzveszélyes áruval megrakott nyitott kocsik a mozdonytól milyen távolságra és a fedett kocsik után sorozandók ._ ._ _ .„. 325 n. §. 94. Az elévülési kifogásról csak az elévülés befejezése után lehet lemondani és az annak befejezése előtt történt, bár külön és az alapügyletnél később kiállított okiratban nyilvánított lemondásnak hálálva nincs. — A hitelező által saját kezdeményezéséből az adósnak engedett halasztások az elévülés szempontjából jelentőséggel nem birnak ugyan, de az adós által kezdeményezett egyezkedési tárgyalások folyama alatt a hitelezőre nézve az elévülés meg nem kezdődik, s a megkezdett elévülés