Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Tartalom mulató. 173. §. 33. A kereskedelmi törvény 173. §-ának azon rendelkezéséből, hogy a részvénytársaság a részvénybirtokosi minőség vizsgálatára kötelezve nincs, önként folyik, hogy e minőség vizsgálata jogában áll. Ez a jog azonban nem terjedhet ki arra, hogy a társaság a részvények átruházásának alapját képező ügyletet vizsgálhassa, hanem a vizsgálat joga csak arra terjed ki, hogy vájjon alaki szempontból a birtokosi minőség legitimálva van-e, különösen, hogy a hátirat valódi-e, vagyis a részvény birtoKosától származik-e? Ha az alapszabályoknak az a korlátozó rendelkezése, hogy a részvények átírása a részvénytársaság igazgatóságának jóváhagyásához van kötve, a részvénytársaság által kibocsátott és névre szóló részvények szövegében elő nem fordul, a szóban levő alapszabály korlátozás a részvények közforgalomra szánt értékpapír természeténél fogva már ez okból sem lehet joghatályos .„. 174. §. 51. Ha a részvénytársaság a részvényletételi határidő utolsó napján a hivatalos óra eltelte után is elfogadott részvényeket letétbe és az igy igazolt részvényeseket a közgyűlésen való részvételben meg nem gátolta : jogtalan és a közgyűlési határozatok megsemmisítésére okot adó az az eljárása, hogy más részvényesektől ugyanakkor már nem fogadia ei letétbe részvényeiket és ezzel meggátolta őket a közgyűlésen való részvételben .„ _ _ — 1 5-2. Állandó birói gyakorlat szerint a kereskedelmi törvény 174. §-ában az egyes részvényesek javára biztosított jog, mely szerint a közgyűlésnek törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző határozatát keresettel megtámadhatják, a szövetkezeli tagokra is ki van terjesztve. A közgyűlésnek a nyereség felosztásáról rendelkező határozata azon részében, melylyel az előző évről áthozott, tehát az utolsó év m ereségének nem tekinthető összeg a jutalékok kiszámításánál számításba véletett, törvénybe és alapszabályba ütközik™ _. _ _ 1 53.1. Az alapszabályok ama rendelkezéseinek, hogy a közgyűlés határozatképességéhez bizonyos számú részvényes jelenléte szükséges és bizon\o< szánni részvény igazolt tulajdona biztosit részvételi és szavazati jogot: nem czélja az, hogy általuk a közgyűlési részvétel jogának akár megbízott, akár tulajdonosként fellépő helyettes (strohmann) utján való gyakorolhatása kizárassék, hanem a közgyűlésen való részvétel szempontjából azt kell igazolt részvényesnek tartani, aki a részvény letétele által részvényesként jelentkezik. Ha azonban strohmannoknak szerepeltetése valamely jog kijátszását czélzó és visszaélést magában foglaló határozatok keresztülvitele érdekében történt és az ily irányú határozathozatal eredményét tényleg befolyásolta, ugy a strohmannoknak a közgyűlésen részvétele miatt emelt panasz alapos. Ámde az a körülmény, hogy a közgyűlésen valamely részvényes tulajdonosként fellépő helyettes utján vett reszt, nem jelenti még azt, hogy evvel az alapszabály rendelkezéseinek kijátszása czéloztatolt — II. Megsemmisítendő az oly közgyűlési határozat, mely a helyett, hogy a kifogásolt téleleknek a mérlegben kitüntetett minőségét csak tüzetes vizsgálat és a helyes számadási eredmények megállapítása utján helyesbítette és változtatta volna meg, minden számadás és vizsgálat megejtése nélkül a kérdéses télelek minőségét megváltoztatta, az igazgatóság által indokoltnak vélt leírások mellőzésével azok összegeinek megfelelő, tényleg nem létező