Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

XII Tarlalommutalő. Lap vagyonértéket a mérlegbe beállított, az állítólag nem létezett nyereség összegét pedig szintén vagyonként tüntette ki „ ._ „ 118 136. Ha egy vagy több részvényes összes részvényeit vagy azok egy részét oly czélból ruházza át harmadik személyekre, hogy ezen eljárása áltai az alapszabályok rendelkezéseit megkerülve, az ő részvényei alapján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakorolhasson, s ha a közgyűlésen hozott határozat az alapszabályok kijátszásával gyakorolt eme szavazatokon alapszik: az ily közgyűlési határozat a kereskedelmi törvény 174. §-a értelmében sikerrel megtámadható. — Az alapszabályok azon intézkedésének, hogy «férjes nő részvényes férje utján bír szavazati joggab, nem az az értelme, hogy a férjes nő nem bir szavazati joggal, vagy hogy mást a szavazásra fel nem jogosíthat, hanem az, hogy e szavazati jog kifejezett megvonása esetét kivéve a férj ennek a jogának gyakorolhatása végett nejétől külön meghatalmazást felmutatni nem köteles _ .„ .„. .., ... _ .„. 311 171. A közgyűlési határozat megsemmisítésére irányuló kereseti jog a részvényest vagy szövetkezeti tagot csak a társaság ellen illeti meg, nem pedig az igazgatósági tagok ellen _ . .... ... 376 112. Nincsen törvényes akadálya, hogy valamely részvénytársaság igazgatója az azon részvénytársaság ellen folytatott perben tanuként kihallgattassék 244 1.1. A részvénytársaság igazgatósági tagjait a társasági ügyek vitele és az ellenőrzés tekintetében terhelő kötelességek teljesítésének vétkes elmulasztása a büntető bíróság által jogerősen megállapitlatván, ezzel szemben az igazgatósági tagokat terheli annak a bizonyítása, hogy a felperest ért az a károsodás, amely állal a felperes a társaság csödbejutása folytán betétjének 40 %-át elvesztette, az alperesek részéről kellő gondosság kifejtése esetén sem lett volna elhárítható. — II. Habár a létrejött csődbeli kényszeregyezség értelmében a csődhitelezők az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak vagyoni hozzájárulásával elért kényszeregyezségi hányad kitizetése esetére az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjaival szemben további kártérítési igényt fenn nem tartottak, tehát arról lemondottak: a kényszeregyezség keretébe nem tartozó ezek a rendelkezések azzal a csődhitelezővel szemben, ki a kényszeregyezségi ajánlat elfogadását kifejezetten ellenezte, kötelezd erővel nem birnak _ _ .„. _ „. .__ _ _ 1 4. A kereskedelmi törvény 189. §-ának rendelkezése azon esetben is alkalmazást nyer, ha a kereskedelmi törvény 453. §-ának parancsoló intézkedései meg nem tartattak és a szövetkezet igazgatósági tagjainak kártérítési felelőssége fennáll abban az esetben, ha a biztosítási alapot megcsonkították, illetve rendeltetésétől elvonták. A biztosítási alap a biztosító vállalat által vállalt kötelezettségek biztosítására szolgál. Eme jogi természetéből következik, hogy a biztosító vállalat a kimutatott biztosítási alap valóságban létezéséért felelős. Az igazgatóság tagjainak felelősségéből pedig következik, hogy ők a biztosító vállalat álial kimutatott s az alapszabályokban és mérlegekben kitüntetett biztosítási alap egészben, illetve a törvénynek megfelelő felhasználása után fennmaradó részének fenntartásáért a maguk személyében is felelősek ... „. 13 83. A kereskedelmi törvény 189. §-a alapján a részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatósági tagjai ellen érvényesíteni kívánt kárigény tekintetében megállapítási keresetre nincs szükség... .„. .._ ..— .... 179 186. 189. §.