Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

X Tarialommutatő. kozó számadást követelhet a társaságtól, illetve annak üzletvezető tagjaitól. A hitelezőnek e joga azon alapul, hogy a társaság oly vagyont kezel, amely a hitelező követelésének kielégítésére fordítandó, és igy a hitelező és a társaság közt az 1881:LIX. tcz. 81. §-ában emiitett számadási viszony forog fenn. A számadásnak csak arra az időpontra kell vonatkoznia, amikor a végrehajtást szenvedő illetménye megállapítandó. (A Curia IV. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) _ 33 146. A kereskedelmi törvény 101. §-ában a társasági tag magánhitelezője javára biztosított az a jog, hogy kielégítését a társaság feloszlása utján az adós társtag vagyonilletőségéből követelhesse, törvényileg nincs függővé téve attól a felt ételtől, hogy a sikertelenül lefoglalt más fedezeli alapok iránt előző pert indítson _ _ .... 339 108. §. 34. \. A felszámolásnak nemcsak a társasági tagok vagyonilletőségének megállapítása, hanem a társaság folyó ügyeinek lebonyolítása és hitelezőinek kielégítése is czélja lévén, a társaság feloszlásának és a felszámolás elrendelésének szorgalmazása nem tekinthető olyan jognak, amely csak a bejegyzett kereskedőt illeti meg. — V. A feloszlást kimondó ítéletben kimondatott, hogy a be nem jegyzett közkereseti társaság, valamint a felszámolás és a felszámolók kirendelése a czégjegyzékbe bevezetendő. (A Curia IV. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) 71 168. Ha a társaság tagjai közt vita merül fel a felszámolás mire leendő kiterjedése és a tagok végkiegyenlitése tekintetében : ennek eldöntése nem tartozik a perenkiviili eljárásra ... _ „ .... .... _ _ .._ .„. .... 373 Betéti társaság. 139. §. 130. A kereskedelmi törvény nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy betét valamely fennálló (activ) követelés ne lehetne. — A kültag a betéti társaság kötelezettségeiért csak akkor felelős saját személyében, ha betétje időközben történt fizetések folytán csökkent _ _ .... 386 Részvénytársaság. 163. §. 25. A kereskedelmi törvény nem tiltja, hogy a részvénj'esek egyes csoportjai különböző jogokkal bírjanak. A különbözőség vonatkozhatik akár az osztalékra, akár a részvényesi minőségből folyó egyéb jogokra. Nincs ok arra, hogy a választói jog tekintetében a különbözőség lehetősége az egyes csoportok közt kizárassék. Nem lehet tehát megtagadni az oly alapszabályi rendelkezés bejegyzését, amely szerint az igazgatóság tagjainak kijelölése a részvényesek egyes csoportjainak van fentartva, mely fentartás a tervezetbe is felvétetett; amely szerint az igazgatóság határozatképessége mindegyik csoport részéről jelölt két igazgatósági tag jelenlététől függ. Ellenben az, hogy az egyes igazgatósági tagokat a részvényesek melyik csoportja jelölte volt, nem lehet tárgya a bejegyzésnek és igy nem engedhető meg a czégjegyzésnek oly módja, illetve a képviseleti jogkörnek harmadik személyekkel szemben oly korlátozása, hogy a czéget jegyző igazgatósági tagok közül egynek az egyik csoport, és egynek a másik csoport jelöltjének k-ell lennie „ .... _ 57