Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: A kifogások tárgyalására kitűzött határnapon felperes ügyvédjének helyettese ;i keresetlevél és az eredeti váltó bemutatására halasztási kért, mivel azl a keresetet ellenjegyző, nem ;i bíróság székhelyén lakó ügyvéd, tévedésből meg nem küldötte. Ezzel szemben alperes :i halasztási ellenezte s tagadta, hogy felperes :i váltónak birtokában volna, llj körülmények folytán a tárgyalás kiegészítése s folytatása mutatkozik szükségesnek avégett, hogy felperes váltóbirtokosi minőségét igazolhassa, alperes pedig erre vonatkozó észrevételeit felhozhassa, esetleg az eredeti váltó megtekintése után kifogásait kiegészíthesse, s hogj felperes az alperes kifogásaival szemben észrevételeit illetve védekezéséi megtehesse, végül, hogj a ídek bizonyitékaikal előterjeszthessék. A szükségesnek mutatkozó tárgyalás kiegészítésére pedig a \ áltóeljárás 20. §. rendelkezése alkalmazási nem nyerhet, miért is a pernek alapos elbirálhatása tekintetéből mindkét alsóbiróság ítéletét a rendelkezőrész értelmében feloldani kellett. 22. A folyamhajózás állandó veszélylyel járó üzem, tehát a vállalat tulajdonosa tartozik bizonyítani, hogy az ö alkalmazottját szolgálat közben ért balesetet (oizbefállást) elháríthatatlan esemény, vagy pedig a balesetet szenvedettnek gondatlansága okozta. (Curia 1906 deczember 29. 6183/1906. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy néhai férje, ki mint matróz volt alperes társaságnál alkalmazva, 1904 június 46-án szolgálat közben egy csónakból a Dunába esett és a vízbe fult. A baleset alperes üzemében történvén, ezért alperes felelős. A felperes által keresete alapjául fektéiéit oly jogelv, mely a munkaadót az üzemében előforduló minden balesetért vagy megbetegedésért mulasztására való tekintet nélkül felelőssé tenné, mint általános jogszabály lenn nem áll, hanem csak azon balesetekre nyer alkalmazást, melyek a vasutak különös veszélyességével vagy az állandó veszélyeztetéssel járó ipari üzemmel okozati öszszefüggésben állanak. Néh. M. J. balesete nem a vasúti üzem körében történt, de nem tekinthető a baleset olyannak sem, mely az ipar vagy üzem állandó veszélyességének volna folyománya. Egyrészt mert felperes maga sem állítja, hogy alperes ipara