Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

RENDSZERES TARTALOMMUTATÓ. Kereskedelmi jog. Kereskedők és kereskedelmi társaságok. Kereskedői általában. 3. §. í. Habár az építési vállalkozó rendszerint ingó dolgokat vesz vagy egyébként megszerez, de ha ezeket az ingó dolgokat vállalt építkezésein* z használja fel, azok az ilyen felhasználással, jelesül másnak épülete leii hozása végett ebbe az épületbe való beépítéssel, nem mint természetbtn meglevő vagy át- vagy feldolgozott ingók adatnak tovább, hanem a beépítés által maga az előállítani felvállalt epülel-közvetlenül létesíttetik. Ez a ténykedés a kereskedelmi törvény 268. §-a szerint kereskedelmi ügyletnek, az ilyen ügyletekkel foglalkozó egyén p*dig a kereskedelm törvény 3. §-ának értelme szerint kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó kereskedőnek nem minősíthető.... _ „ V_ _ 9 Kereskedelmi czégek. 10. §. 16. A kereskedő vagy a kereskedelmi társaság, amennyiben kivételes eset, például valamely létező üzlet megszerzése vagy fióktelep létesítése fenn nem forog, rendszerint esak egy czég alatt folytathatja üzletét AQ 77. A kereskedelmi czég ellen folyt perben kelt marasztaló Ítélet alapján a változatlan maradt czég ellen sincs végrehajtásnak helye, ha az a per indítása óla tulajdonost cseréli . _ 126 128. A i-zégben használt <<vállalal» szó, mini czégloldat nem jelenti azt, hogy a czég a rendesnél nagyobb tőkével rendelkezik, vagy nagyobb erkölcsi biztosítékot nyújt. „ _. .... _... 219 138. A czég nem egyéb, mint a kereskedőnek kereskedelmi neve, mely alatt üzletét folytalja s igy egyéni czég esetében, ha annak tulajdonosa valamely li/. ikai személy, a czége ellen hozott bírói ítélet az illető személy ellenében nemcsak kereskedelmi nevére, hanem polgári nevére való tekintetlel is hatályos, aminek szükségképen) következménve, hogv a fizikai személy, mint czéglulajdmios ellen folytatott perben hozóit