Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

llitcljogi Döntvénytár. kedvezményezett életében, minden év végén fizetendő ki mind­addig, mig a kötelezvény keltétől számított husz év le nem telt; a hnsz év leteltével pedig maga a tőkeösszeg fizetendő ki a ked­vezményezettnek. Ha pedig a kedvezményezett ezen husz év lefolyása előtt halna el, ugy miután az évi öt százalék járadé­kot már élethossziglan élvezte, halála után a tőke azonnal vég­rendeleti végrehajtóinak, gondnokának vagy jogutódainak fog kifizettetni. A kötvénynek ezen mindkét felet kötelező megállapítása nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a felperes mint kedvez­ményezett részére kötelezett évenkénti öt százalék: életjáradék természetével bír; és igy meg nem állhat a másodbiróságnak ezen járadéknak kamat természetét vitató jogi megállapítása; a kölcsönös megegyezésnek fent idézett pontja azonban az iránt sem hagy fenn kétséget, hogy ez a járadékösszeg a felperesnek a biztosított elhalálozásától kezdődőleg élethossziglan jár, ami­ből következik, hogy az a körülmény, hogy ennek a járadék­összegnek fizetése a felperes részére évente, de utólag, vagyis a már letelt év végére köteleztetett, nem járhat azzal a következ­ménynyel, hogy ha a felperes a járadék esedékességi napja előtt elhal, ugy az elhalálozása napjáig terjedő időszakra eső járadékösszeg örökösei által követelhető nem lenne; mert a já­radékkövetelés személyes jogi minősége csak abban az esetben zárja ki a jogosított halála utáni érvényesítését, ha az a járadék tárgyának és czéljának megfelelően, mint az rendszerint történni szokott és amint az ellenkező kikötés hiányában az állandó bírói gyakorlat is megállapítja, előre kiszolgáltatandó volt. Nem változtat a felperes részére kötelezett ezen járadék­nak igy körvonalazott jogi minőségén az a körülmény sem, hogy az az alperessel létrejött biztosítási ügylet folytán köteleztetett, mert a biztosítási ügyletben is elsősorban a feleknek megállapo­dásai lévén az irányadók, az alperes a kölcsönös megegyezés fentidézett pontjával szemben nem vitathatja sikeresen azt, hogy az általa kötelezett járadék mint biztosítási összeg, a felperes­nek az esedékességi határnap eltelte előtt bekövetkezendő elha­lálozása esetében örököseinek nem járhat és pedig annál ke­vésbbé, mert a peres felek azt az évente fizetendő 5% össze­get életjáradéknak minősítvén, ezáltal kifejezést adtak annak is, hogy ennek megbirálására nézve az életjáradékra vonatkozó jog­szabályokat tartják alkalmazandónak. Minthogy tehát a felperes örökösei jogosan igényelhetik a felperes elhalálozása időpontjáig terjedő időszakra eső öt száza­lékos járadékot és minthogy a felperes elhalálozása után az egész összeg a fentidézett szerződési rendelkezés szerint az örökösök-

Next

/
Thumbnails
Contents