Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteli'ogi Döntvénytár. *\ meg sem kísérletté bizonyítani, hogy ;i kifogásoló alperes az óvás elengedéséi tárgyazó eme kijelentéseknek ;i váltóra vezetéséhez hozzájárultak, vágj a felperes szövetkezetnek tagjai volnának, akikre ebbeli minőségük folytáu az alapsz. 31. §-ába foglalt kikötés kötelező erővel birna, ennélfogva a kir. tábla is ug) találja, hogj a felperes az óvásnak az alperes részéről történt elengedését nem bizonyította, következően az óvás felvétel elmulasztása folytán váltóvisszkeresetét \< lök, mint kibocsátóval és forgatóval szemben elvesztene. (1905 május 2. 737/905.) A kir. Ouria: A kir. lábla ítéletét indokaiból helybenhagyja. = Jogtalan telepítés kifogása az eredeti váltó megtekintése után is érvényesithető. Dlár u. f. XXXIV. 38.; — az elévülés kifogása nem. Dlór a. f. XXXV. 50. 8. Az a körülmény, hogy biztosítási szerződés alapján a biztosító részéről a járadékösszegnek fizetése a kedvezményezett részére évente, de utólag, vagyis a már letelt év végére köteleztetett, nem járhat azzal a következménynyel, hogy ha a kedvezményezett a járadék esedékességi napia előtt elhal, ugy az elhalálozása napjáig terjedő időszakra eső járadékösszeg örökösei által kövelelhető nem lenne. A járadékkövetelés személyes jogi minősége csak abban az esetben zárja ki a jogosított halála utáni érvényesítését, ha az a járadék tárgyának és czéljának megfelelően, mint az külömben rendszerint történni szokott és amint azt ellenkező kikötés hiányában az állandó bírói gyakorlat is megállapítja, előre kiszolgáltatandó volt. (Ouria 1906 nov. 20. 1512/900. sz. a. IV. p. t.) A kir. Curia: Az A) alatti kötvénynek kiegészítő részét képező kölcsönös megegyezéseknek a biztosított elhalálozása ese tére kötelezett tőke elhelyezésére vonatkozó megállapodása értelmében a kedvezményezett részére biztosított tőke után évenként öt százaléknyi járadék köteleztetett, ugy, hogy eme járadék a