Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

XXXIV Tarlalommutató, Lap 48. §. 9. A csődnyitás szempontjából a panaszlottnak niucs több hitelezője egynél, ha a váltóhitelező egy váltón alapuló követelésének egyes részeit- másokra átengedményezte, mivel a váltókötelezett a váltótörvény 48. §-a szerint csakis a" nyugtatványozott váltó s a fizetés hiánya miatt felvett óvás részére való kiadása ellenében köteles fizetni s igy csupán a váltó tényleges birtokosa tekinthető a panaszlott hitelezőjének. Az, hogy a váltón alapuló követelés birói határozattal jogérvényesen már megítéltetett, nem bir befolyássál a váltótörvény 48. §-ában foglalt törvényes rendelkezésre, mivel a birói határozat lényegileg csak annak megállapítása, váljon fenforoguak-e azok a feltételek, hoey a váltóbirtokos a váltókötelezettől a váltó ellenében fizetést köve. telhet _ i _ ™ ~ ~~ ~~ 23 49. §. 166. A váltótörvény 49. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a váltóbirtokos jogosítva van keresetét illetőleg visszkeresetét valamennyi váltókötelezett vagv a váltókötelezettek bármelyike vagy többje ellen szabad választása szerint intézni, és hogy ebben a tekintetben a forgatmányosok sorrendjéhez kötve nincs, valamint a váltótörvény 91. §-ának a váltókötelezettek egyetendeges felelőssegét megállapító rendelkezéséből önként következik a hitelezőnek az a joga, hogy a bármehik váltókötelezett megajándékozott ellen fordulhasson tekintet nélkül arra, hogy a követelés a többi kötelezettektől esetleg még behajtható 289 31. §• 28. A váltótörvény öl. §. 2. pontjában emiitett költségek alatt csak magából a váltóból és a váltó kereskedelmi forgalmából eredő költségek érlhetők. Ezek közé nem tartozik sem a nyugtabélyeg, sem az előző per költsége „„ „. .„ _ ,„. .... * .„. 52 Aval. 10. A váltón kibocsátói minőségben együtt kötelezett, saját együtt kötelezett társa ellen, a váltó beváltása alapján igazolt váltóbirtokosi minőségben, váltói uton felléphet „_ „ „ . 24 A váltó-elévülés. 204. A váltótörvénynek az elévülés kezdőpontját, tartamát, megszakítását és nyugvását szabályozó rendelkezései (84., 87. és 89. §-ok) a felek eltérő megegyezésének tért nem engednek, tehát kényszerítő jellegűek, amiből következik, hogy a váltójogi elévülést jogügylet által előzetesen kizárni, vagy annak tartamát, az elévülési idő letelte előtt kelt szerződéssel meghosszabbítani nem lehet. A befejezett elévülésről való lemondást ellenben a váltótörvény ki nem zárja. A 88. §-nak az a rendelkezése ugyanis, hogy az elévülés hivatalból figyelembe nem vétetik, a befejezett elévülés érvényesítését a váltó kötelezett akaratára bízza. Az elévülésről való ilyen utólagos lemondást magában foglaló jogügylet tehát jogha ályos, magától értetik, hogy a lemondás napjával a lemondó váltókötelezettel szemben uj váltójogi elévülési idő